A Vannak napok... (Ima dana...) elnevezésű rendezvénnyel kezdte meg május kilencedikének, Európa napjának az ünneplését a Szerbiai Európai Mozgalom tegnap egy belgrádi kávéházban. Mint azt Maja Bojić, a mozgalom titkára elmondta, igyekeznek minél több polgár bevonásával megünnepelni ezt a dátumot, s nem az a cél, hogy a polgárok néma részvevőként hallgassák az európai integrációról szóló előadásokat, hanem az, hogy maguk is kinyilvánítsák véleményüket a témával kapcsolatban.
Emlékeztetett arra, hogy már tavaly lehetővé tették a polgárok, illetve az Európai Unió képviselői, hazai tisztségviselők, politikusok és közéleti személyiségek közötti sajátos kommunikáció létrejöttét. A kávéház, mint mondta, Szerbiában tradicionálisnak nevezhető színhelye az új ötletek, tervek, projektek kigondolásának, s a különböző vélemények kinyilvánításának. Jó hely a kávézó a nem formális, de tartalmas viták megejtéséhez – tette hozzá.
Az esemény keretében négy kerekasztal-vitát tartottak meg, melyeken politikusok, diplomaták, közéleti személyiségek, egyetemi hallgatók és a téma iránt érdeklődő polgárok vettek részt. A többi között Vincent Degert, az Európai Unió belgrádi küldöttségének vezetője, Mette Kjuel Nielsen szerbiai dán nagykövet, François-Xavier Deniau francia nagykövet, Clemens Koja osztrák nagykövet, Sonja Bohnet, a belgrádi német nagykövetség főtitkára és Dragoljub Mićunović, a Demokrata Párt politikai tanácsának elnöke is megjelent a mozgalom tegnapi rendezvényén.
Maja Bobić kiemelte, az idei Európa-nap nem csupán az európai értékek tiszteletben tartására kíván emlékeztetni, hanem a generációk közötti szolidaritás és az aktív gondoskodás szükségességére is – ennek a témának szentelték a 2012-es évet Európa-szerte. Hozzátette: Szerbiában is egyre több idős személy él, ezért mindenkinek be kell kapcsolódnia az olyan kérdések megválaszolásába, hogy milyen intézkedések kellenek ezeknek a személyeknek a társadalmi és gazdasági életbe történő bekapcsolásához.
@k = AZ EURÓPA-NAP MARGÓJÁRA
Európa napját 1985 óta ünneplik. 1950. május 9-én Robert Schuman akkori francia külügyminiszter előterjesztette az Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, amely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának, a második világháború utáni feszült hangulat feloldásának. A javaslat a szén- és acélkészletek közös, központi irányítását helyezte kilátásba – ezek voltak a hadviseléshez nélkülözhetetlen legfontosabb alapanyagok, amelyek „nemzetek feletti” irányításával elkerülhetővé vált az egyes államok önálló háborús felkészülése. Schuman szóban forgó nyilatkozatát tekintik a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek, ugyanis az az Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét eredményezte 1951-ben, a Párizsi Szerződés aláírásával. Az aláírók: Belgium, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Olaszország. A szerződés, amely egy ötven évre szóló közösséget irányzott elő, 1952. július 23-án lépett életbe. A következő évtizedekben folytatódott az európai államok egymáshoz való közeledése, s ma már egy magas szintű gazdasági-politikai összehangoltságról, együttműködésről beszélhetünk az EU tagállamai között. A közösség bővítése 1989-ig, a berlini fal ledöntéséig, a nyugat-európai államokra korlátozódott, ezt a dátumot követően azonban már a kelet-európai térség államaira is kiterjedhetett. Maga az unió 1992-ben alakult meg a Maastrichti Szerződés aláírásával. Ekkor, az addigi három bővítés következtében, 15 tagállama volt az EU-nak. A 2004-es bővítés során további nyolc, zömmel kelet-európai állam (Ciprus, Málta is ekkor vált uniós tagállammá) csatlakozott, 2008-ban pedig Bulgária és Románia is tagország lett. Ma 27 tagállama van az EU-nak, a jövőre csatlakozó Horvátország lesz a huszonnyolcadik. Az EU történetében fontos állomásnak számít még a Lisszaboni Szerződés 2009-ben történt aláírása is, mellyel megreformálták az uniós intézményrendszert, egyszerűsítve a döntéshozás folyamatait.
A bővítési politika, még ha sokan megfáradtnak, kedvetlennek is nevezik azt a gazdasági válság következtében, továbbra is az EU politikájának egyik alappillérét képezi. Középpontjában jelenleg a nyugat-balkáni országok állnak. Szerbia, a tagjelölti státus márciusi elnyerését követően most abban bízik, hogy az év végéig a csatlakozási tárgyalásokat is megnyithatja. Montenegró az erről szóló döntést júniusban már megkapja, Albánia viszont még nem nyerte el a tagjelöltséget sem. Bosznia, egyelőre, még nem nyújtotta be a felvételi kérelmet.
