A közelmúltban rendezték meg Houstonban az 5. Fenntarthatósági Olimpiát (I-Sweep – International Sustainable World Energy Engireering Environment Project Olympiad), amelyen a zentai Kormányos Ákos – a Szegedi Tudományegyetem hallgatójaként – Magyarország színeiben negyedik lett. Ákos egy biomérnöki témájú munkával vett részt a megmérettetésen. Biofiltert készített gombák micéliumának (a gomba tenyésztését felépítő sejtfonalak szövedékének) a segítségével, amely képes kiszűrni a szennyvízből a nehézfémeket és az olajszennyeződéseket.
– Laboratóriumi körülmények között teszteltük ennek a szűrőnek a teljesítőképességét, és elég szép eredményeket értünk el, így sikerült kijutnunk az olimpiára, ahonnan egy díjat is hazahoztunk – mesélte a zentai fiatalember. Ákos elmesélte, hogy 68 országból és 41 USA-államból 2143 munkát regisztráltak a versenyre. Ebből 455 vett részt az olimpián, azzal, hogy ezek közül 166 nemzetközi, 279 pedig amerikai pályamű volt, s összesen 604 diák vett részt a versenyen. A megnyitón több amerikai híresség és politikus is beszédet mondott, és ekkor mutatkoztak be az olimpián részt vevő országok is. A következő napon bárki megtekinthette a kiállított munkákat, a versenyzők bemutatták őket az érdeklődőknek, a következő napon pedig a zsűri ismerte meg a projekteket. Az elbírálás folyamán a bizottság lényegesnek tartotta azt, hogy mennyire innovatív és nagy hatású a munka, s milyen mértékben volt kontroll alatt a kísérlet (helytállóak-e például a kapott adatok stb.). Ákos kiemelt dicséretben részesült, s a zsűri és a közönség részéről is pozitív visszajelzéseket kapott.
Kormányos Ákos pszichológiát tanul Szegeden, és elsősorban a társadalomtudományok érdeklik. Most a tanulmányaira szándékozik összpontosítani, egyes tanáraival viszont már egyeztetett arról, hogy szeptembertől újabb kutatásokat végez az egyetemen. Ákost édesapja, Kormányos Róbert, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium újdonsült igazgatója kísérte el a nemzetközi versenyre. Róbert elmondta, hogy amikor Amszterdamban felszálltak egy hatalmas Boeing gépre, még nem is sejtették, hogy az utasok háromnegyede erre az olimpiára utazik, ez csak visszafelé derült ki, amikor felismerték az arcokat.
– Nagyon érdekes volt a világ különböző tájairól származó fiatalokat látni – mesélte Róbert, és példaként az arabokat említette, akik ugyan távol élnek tőlünk, a médiának köszönhetően mégis kialakult egy kép róluk (letakart arcú nők, férfiak jellegzetes viseletben stb.), s amikor találkozik velük az ember, azt tapasztalja, hogy nagyon erős magániskolákba járnak, és tökéletesen beszélnek angolul azok a kislányok is, akiknek csak a szeme látszik ki a csadorból, ezt követően pedig amerikai egyetemekre iratkoznak be. Ákos édesapja érdekességként elmondta: az olimpián alapkövetelmény volt, hogy a résztvevők a rendezvény rangjához méltó öltözékben jelenjenek meg.
– Ez az európai kultúrkörben azt jelenti, hogy öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben legyünk. Ezt viszont sokfelé másképpen értelmezik, ezért rengetegen érkeztek népviseletben – tudtuk meg Róberttől, s mint mondta, nagyon szép volt látni ezeket a Mongóliából és Ázsia más országaiból érkező fiatalokat. A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója szerint igazán színvonalas munkákkal versenyeztek a fiatalok. Egy szlovén tehetséggondozó intézmény igazgatónője megkérdezte tőlük, hogy mekkora volt a magyarországi projektum költségvetése, az övék ugyanis 12 ezer euróba került.
– Mi erre azt válaszoltuk, hogy ehhez képest a mi munkánk költségeit könnyű kiszámolni, mivel 0 dinárból valósítottuk meg a negyedik kategóriás projektumot – jegyezte meg Róbert, s hozzáfűzte, hogy a szlovénok projektumára egyébként felfigyelt az Európai Űrkutatási Iroda, s egy olyan szerződést kötött az iskolával, amelyre nincs ráírva az összeg, vagyis lényegében az oktatási intézmény illetékesei töltik ki a szerződésnek ezt a részét, az európai országok középiskolái pedig kaparják a szlovének ajtaját, hogy bevegyék őket a kutatásba. A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium vezetője meghívást kapott, hogy megismerkedjen a szlovén iskolával és a módszereivel.
– Szerintem nagyon sok szempontból hasznos volt ez a rendezvény, az pedig külön érdekessége a dolognak, hogy mi a Délvidékről képviseltük a Magyar Innovációs Szövetséget – jegyezte meg végül Ákos édesapja. Ákosék kiutazását egyébként a zentai önkormányzat és a Bolyai Farkas Alapítvány támogatta, a munkát pedig a Nova Scientia Kft. segítette, akik baktériumot biztosítottak, s a tesztekben is segítették a zentai fiatalembert.
