Van aki pénzt költ, van, aki pénzt keres az Adrián (Fotó: Dávid Csilla illusztrációja)
Míg egyeseknek a nyári hónapokban a különböző üdülőparadicsomok kikapcsolódást és menekvést jelentenek a munkával töltött év rohanásából, addig másoknak pénzkeresési lehetőséget. A régió tengerparti országai szívesen fogadják a Szerbiából érkező idénymunkásokat, akiknek az érdeklődése továbbra sem lankad az efféle pénzkeresés iránt. Sőt, a nehéz gazdasági helyzetben, amikor egyre kevesebb polgárnak van állandó munkahelye, az idényjellegű munkák kiváló infúziót jelentenek a családi vagy a személyes költségvetés véráramának.
Így gondolkodhatott egy fiatal vajdasági portréfestő is, aki az idén nyáron a horvátországi Drvenikben kívánt utcai festőként pénzt keresni. A neve elhallgatását kérő festő a helyi önkormányzatban 100 euró fejében kiváltotta az utcai munkához szükséges engedélyt.
„Aranyélete” a hangulatos tengerparti falucskában tiszavirág életűnek bizonyult: portréfestőnket egy nap felkeresték a helyi ellenőrök és kérték tőle engedélyét, amelyet hiába mutatott fel a festő, a felügyelők közölték, hogy ezen felül egy másik dokumentumra is szüksége van. Azt, hogy milyenre és hogy azt hol lehet kiváltani, már nem tudták (vagy nem akarták) megmondani.
A fiatal festő a makarskai Szabálysértési Bíróságon végezte, ahol gyorsított eljárásban az illetékes bíró 300 euró pénzbírságra, valamint az ország elhagyására ítélte. Ezen felül a portréfestő számára három hónapos belépési tilalmat rendelt el Horvátország területére.
NEM EGYÉRTELMŰ SZABÁLYOK
Festőnk ügyéből kiindulva megpróbáltuk megtudni, hogy mik is a szabályok, ha szerbiai állampolgár külföldön szeretne szezonmunkát vállalni. Kérdéseink két esetre vonatkoztak: arra, ha az érdekelt szerbiai polgár külföldi munkaadónál vállalna ilyen jellegű munkát, valamint arra, ha valaki festőnkhöz hasonlóan saját keze munkáját vagy tehetségét szeretné eladni adott országban. Kapcsolatba léptünk Horvátország belgrádi nagykövetségével, ahol csupán annyit közöltek velünk, hogy a külföldi munkások számára szükséges engedélyek beszerzése a horvátországi munkaadó felelőssége, az utcai festő, zenész, esetleg kézműves „szabadúszóknak” pedig feltehetőleg a helyi belügyminisztériumhoz kell fordulniuk a szükséges engedélyekért. A nagykövetségen még hozzátették, hogy ebben a témában nem illetékesek, inkább Szerbia horvátországi nagykövetségével vegyük fel a kapcsolatot ez ügyben. Ezt meg is tettük, az illetékes konzult azonban több napi kitartó tárcsázás után sem sikerült telefonvégre kapnunk.
Montenegró szintén vonzó lehet a szezonmunkások számára, ezért az ottani illetékeseknél is információvadászatba kezdtünk. A napfényes Budva és a patinás Herceg-Novi önkormányzatát hívtuk. Budván sikerült is beszélnünk az illetékes gazdasági és pénzügyi titkárság vezetőjével, választ azonban nem kaptunk, nagyon kedvesen megkértek bennünket, hogy kérdéseinket postázzuk. Elektromos levél formájában nem óhajtották fogadni megkeresésünket. Herceg-Noviban még csak nem is sikerült elérnünk az illetékeseket.
Végül kapcsolatba léptünk a hazai Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálattal. Segítőkésznek bizonyultak, és habár valójában nem ennek az intézménynek a hatáskörébe tartozik, elektromos levél formájában elküldtek számunkra egy nyomtatványt, amelyből kibogozhattunk néhány vonatkozó előírást.
Ami Horvátországot illeti, az érdekelt külföldinek először is egy átmeneti horvátországi lakcímre kell bejelentkeznie, munkaengedélyt kell kiváltania és szerződést aláírnia egy munkaadóval, aki köteles a helyi rendőrségen átadni a munkaszerződés másolatát, a vállalattal kapcsolatos dokumentumokat, a külföldi munkavállaló bizonylatait, okleveleit és egy írásos nyilatkozatot arról, hogy miért külföldit alkalmaz adott munkakörre. Idényjellegű munkát egy évben legfeljebb hat hónapig végezhet külföldi állampolgár Horvátországban, egyéb jellegű munkát pedig legfeljebb egy évig. Hat hónappal az idénymunka megkezdése előtti a külföldi állampolgár nem léphet Horvátország területére. A szabadúszókra nem tért ki a dokumentum.
Montenegróban hasonlóak az előírások: a munkavállalónak ideiglenes lakcímmel, munkaengedéllyel és aláírt munkaszerződéssel kell rendelkeznie. Idénymunkát külföldi állampolgár Montenegróban nyolc hónapig végezhet.
JOGBIZTONSÁG AZ ÜGYNÖKSÉGEKNÉL
Az újvidéki Agava Kft. immár huszonkét éve foglalkozik munkaközvetítéssel külföldre. Jovanka Dragičević, a vállalat tulajdonosa lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a külföldi munka iránt valóban nem lankad honfitársaink érdeklődése. Ami a nyári idénymunkát illeti, főleg a horvátországi, a montenegrói és a görögországi tengerparton kínálnak fel munkalehetőséget a szerbiai munkavállalóknak. Leggyakrabban szakácsokat, pizzasütőmestereket, pincéreket, cukrászokat keresnek a külföldi munkaadók, de szobalányokra, konyhai segédekre is igény van. Isztriában az angol, a német, és/vagy az olasz nyelv ismerete kívánatos, Montenegróban pedig az orosz és az angol nyelvé. A horvát munkaadók csak olyan külföldi idénymunkást alkalmaznak, akinek van horvát állampolgársága, Montenegróban és Görögországban nincsen ilyen kikötés – magyarázta Dragičević, hozzátéve, hogy a munkaadó köteles szálláshelyet biztosítani a külföldi alkalmazottnak, valamint meghatározott időre szóló szerződést kell aláírnia vele, és biztosítást kell kötnie a munkásra.
Ami a béreket illeti, Horvátországban a szakácsok és pizzasütőmesterek 600 és 1000 euró között kereshetnek havonta, Montenegróban ugyanezért a munkáért legjobb esetben 800 eurót hajlandóak kifizetni. A magas büntetések miatt a munkaadók mindkét országban komolyan veszik az idénymunkás bejelentését – részletezte Dragičević, hozzátéve, hogy a tengerparton már április második felében alkalmazzák az idénymunkásokat. Az idény nagyjából október elejéig tart.
– Ügynökségként teljes körű jogvédelmet nyújtunk a szerbiai munkavállalóknak. A külföldi munkaadók először velünk írnak alá szerződést, és ebbe pontosan belefoglaljuk, hogy milyen feltételekkel kínálnak munkát. Ha a munkaadó nem teljesíti a szerződésbe foglaltakat, akkor a munkavállaló és az ügynökség is megteheti a megfelelő lépéseket a jogvédelem érvényesítése tekintetében – összegezte Dragičević.
