Valószínűleg sokan fellélegeztek azon hír hallatára, miszerint az újdonsült szerb kormány a televíziós előfizetés megszüntetését helyezte kilátásba. Tény és való, hogy az egyszerű, televízió előtt ülő polgár számára örömhír a „vörös-szürke” kormány bejelentése, mivel mind kevesebben vannak, akik kizárólag a közszolgálati adók műsorait követik, különösen tartományunkban, ahol az itt élő magyar közösség elsősorban az anyaországi televíziós adókon, vagy pedig a regionális tévécsatornákon „nevelkedik”, s szerintem nagyjából ugyanez a helyzet a többi kisebbség esetében is.
Ugyanakkor a műholdas, de mindenekelőtt a kábel-televíziózás korszakában a varázsdobozt bámulóknak a hagyományos villanyszámlához kötött televíziós előfizetésen kívül a kábel televíziós szolgáltató havi díját is ki kell fizetnie. A felhasználók elégedetlensége viszont jogos, mert manapság, szűkebb pátriánkon kívül sehol sem szokás azonos termékért kétszer kinyitni a pénztárcát, különösen akkor, amikor az állam által rátukmált televíziós csatornákat átugorja a távirányítójával, s csupán a kábelen keresztül a különböző kereskedelmi csatornák műsorán szocializálódik, jobbik esetben naponta megtekinti a hírekre szakosodott csatornák (Hír TV, B92 Info, Euronews, BBC World News, CNN, Al Jazeera Balkan stb.) kínálatát, a különböző, könnyed kikapcsolódást biztosító, szórakoztatóan tájékoztató adókat (Discovery, National Geographic, History Channel stb.), illetve a filmes csatornákat (MGM, Film+, HBO stb.) részesíti előnyben. Különben is közszolgálati televízió előfizetési díjának a hozzácsapása a villanyszámlákhoz jogilag is elégé sántított, s erre az apró kis tényre a bevezetésekor is többen felhívták az illetékesek figyelmét, de ez különösebben nem érdekelte az akkoriban hatalmon lévő kormányt.
Amennyiben csak a fentieket vesszük figyelembe, akkor mindenképpen üdvözölni lehet a jelenlegi szerbiai vezetés bejelentését. A gond csupán az, hogy nagyon úgy tűnik, hogy a szerb kormánynak egyelőre halvány fogalma sincs arról, hogy előfizetési díj nélkül miképpen tartaná életben ezt az óriási gépezetet, amit közszolgálati médiának nevezhetünk. Az egyik opció természetesen az, hogy az állami költségvetésből különítenek el számára pénzt, ami miatt viszont jogosak az előfizetési díj eltörlése ellen hangját felemelő Szerbiai Újságírók Független Egyesületének, és az ellenzéki pártoknak az aggályai. Attól tartanak ugyanis, hogy ez esetben az fogja diktálni az információkat, aki pénzt adja, vagyis könnyen veszélybe kerülhet – s ne adjisten!, megszűnhet – a közszolgálatisága a médiumoknak, és egy az egyben az állam szócsövévé válhat a Szerbiai Televízió és Rádió. Igaz, erre már előfizetéses időkben is akadt példa. Gondolom, senki sem szívesen emlékezik vissza a vérzivataros kilencvenes évekre, amikor a szerbiai közszolgálati csatornák jogosan érdemelték ki a TV Bastille gúnynevet.
Másik finanszírozási modell lehetne a hirdetésekből (is) származó bevétel, ebben az esetben viszont félő, hogy egyfajta elbulvárosodásra kényszerülne a közszolgálati média. Egyébként az Európai Unió tagországaiban is egymáshoz igencsak eltérő finanszírozási modelleket alkalmaznak. A Médiakutató (www.mediakutato.hu) 2010-es téli kiadásában, Bajomi-Lázár Péter, Vaclav Stetka és Sükösd Miklós által készített tanulmány szerint amíg a BBC egyelőre kizárólag az előfizetési díjból és a műsorainak az értékesítéséből tartja fenn magát, addig legtöbb köztelevízió hirdetésekből befolyt összegből egészíti ki a költségvetését. Ugyanakkor mind több ország fontolgatja a hirdetés nélküli modellhez való visszatérést, az előfizetési díjakból befolyt összeget pedig adóbevételekkel egészítenék ki. Erre a tanulmány szerzői szerint legszebb példa Franciaország, amelynek köztelevíziója 2009 januárja óta nem sugároz reklámokat, de egyben adót vetettek ki az Internet- és a mobiltelefonszolgáltatókra, amelynek bevétele a France Télévisions kasszájába folyik be. E lépést az akkori elnök, Nicolas Sarkozy is üdvözölte, aki szerint ez véget vet a „a nézettségi mutatók zsarnokságának”, és egy francia stílusú BBC létrehozásához vezet. A spanyolok a reklámokból kieső bevételt az ingyenes kereskedelmi televíziók bevételeire kivetett 3 százalékos, és a távközlési szolgáltatók bevételeire kirótt 0,9 százalékos adóból fedezik. Velük szemben a magyarországi kormány 2002-ben törölte el az előfizetési díjat, s a költségvetésből pénzeli a közszolgálati médiumokat.
Akárhogy is nézzük, fel van adva a lecke, s egyfajta többismeretlenes egyenletet kell megoldania a szerb kormánynak, mindenekelőtt a szerbiai közszolgálati médiának ahhoz, hogy a népszerű szólással élve a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon.
