A kertekben novemberben is nyílnak a virágok
Az ősz beköszöntével a természet arannyal, vörössel, ezerféle sárgás és barnás árnyalattal kápráztat el minket, arany levéleső hullik ránk odafentről, amíg a szél borzolgatja az ágakat, s eközben mégis arra leszünk figyelmesek, hogy a kertben a zöld dominál, nő a fű, újra rügyeznek a fák, virágok hozzák bimbóikat.
A növények nem a naptárt nézik, nem érdekli őket, hogy nem tavasz van. Az időjárás nekik mást sugall, s ennek megfelelően újra élni kezdenek. Nem is csoda, hiszen az idei ősz eddig igen enyhének bizonyult.
Az előrejelzések szerint az év végéig nem is köszönt be a zimankó, viszont mindenki rettegve várja a telet és a meteorológusok által beharangozott -30 Celsius-fokot. Kovács Géza évek óta tanulmányozza és figyelemmel kíséri az időjárást, s mint elmondta, az idei nyár rendkívül meleg és száraz volt, sőt azóta, hogy 1900-ban elkezdték mérni és feljegyezni az adatokat, utoljára 1946-ban volt még ennél is forróbb a nyár.
– Februárban, főleg az első felében valóban nagyon hideg volt, s amióta mérik az adatokat, az a két hét az egyik legkeményebb periódusnak számít ebben a térségben. Februárt kivéve viszont egész évben enyhe volt az idő, nagyon magas hőmérsékletekkel. Augusztusban mindössze öt liter eső esett négyzetméterenként, ami nagyon kevés, és akkor négyzetméterenként 120 liter csapadékhiány volt. Októberben azonban több eső esett az átlagosnál, így ekkorra a csapadékhiány nagyjából 60 liter volt négyzetméterenként, viszont ez alapján már kijelenthetjük, hogy 2012 aszályos év volt. Az elmúlt években egyre melegebbek lettek a nyarak, úgyhogy inkább már az a kérdés, nagyon forró lesz-e, vagy inkább csak átlagon felüli meleg. Az idén forró nyarunk volt, amit enyhe ősz követett, s ez valószínűleg folytatódik decemberben is, sőt egy átmeneti, rövidebb periódusban akár 10–15 fokot is mérhetünk majd – mondja Kovács Géza.
A szárazság miatt az óceáni ciklontevékenység is gyengébb volt, s ha ilyen helyzet télen alakul ki, az azt eredményezi, hogy nincs erejük elérni a kontinenst, emiatt egy erős anticiklon alakul ki Szibériában, és hideg levegő áramlik a térségbe. Ez lehet az egyik ok, amely nagyon hideg telet eredményezhet. Persze sok függ attól, hogy az első hideghullám hoz-e havat, vagy száraz lesz-e az idő, ugyanis ha van hó, a havazás után már 5-6 Celsius-fokkal alacsonyabb lesz a hőmérséklet, mert a hó hideget sugároz vissza. 5–10 centiméteres hótakaró esetén az éjszakai fagyok is sokkal erősebbek, mert ilyenkor akár -20, -25 fok is lehet, azonban ha nincs hó, az éjszakai hőmérséklet legfeljebb -12 Celsius-fokig süllyedhet. Az enyhe telet viszont éppen az erős óceáni légáramlatok okozzák, melyek visszaszorítják a szibériai hideget. Újabb ciklonok pedig négy-öt nap alatt keletkeznek, de erejüket már nem lehet tudni, ezért nehéz előre meghatározni, milyen lesz az időjárás.
– Igen összetett a légkör, ezért nem lehet három hónappal előbb kijelenteni, hogy enyhe vagy éppen nagyon hideg telünk lesz-e. A statisztika azt mutatja, hogy a telek egyre csapadékosabbak lesznek, bár ezt sem lehet előre jelezni. Kiszámíthatatlan, hogy a légörvények sűrűsége, intenzitása mennyire változik. Biztosat csak két-három napra előre lehet mondani. A brit és az orosz kutatók ennek ellenére azt mondták, kemény tél áll előttünk. Ezt két dologra alapozták. Az egyik ok, és ez tény, hogy a Golf-áramlat sebessége a felére csökkent, valószínűleg azért, mert csökkent a sótartalma, hiszen egyre inkább olvad az Északi-sark. A Golf-áramlat meleg, enyhe, páradús levegőt sodor felénk, és ez az, ami meggátolja, hogy a mi térségünkben a megszokottnál sokkal hidegebb legyen a tél. Ha ez nem lenne, nálunk is nagyon hideg telek lennének. Ha pedig a Golf-áramlat gyengült, akkor a ciklonképződés is gyengébb lehet. A másik okként a napkitörés csökkenését hozták fel, így a napkisugárzás is gyengébb. Ez már bizonytalanabb állítás, és ezzel magyarázzák azt is, hogy a 17–18. században volt egy kis jégkorszak Európában, amikor a napfolttevékenység évtizedekig a minimumon volt. Akkor voltak állítólag gyakoriak a hideg telek.
Kovács Géza szerint azzal a kijelentéssel is óvatosan kell bánni, hogy akár hosszabb ideig -30 Celsius-fokot mérünk majd. Kiemelte, egyes területeken, magasabb hegyeken előfordulhat majd ilyen erős fagy, de a statisztikákból az derül ki, a hideg és meleg légtömegek váltják egymást. Véleménye szerint a december relatív enyhe marad, januárban és februárban viszont nagyon hideg lesz, legalábbis hidegebb, mint eddig. Valószínűleg négy-öt hullámban érkezik majd a hideg, egy-egy hideg periódus pedig akár egy hétig is tarthat, és bár lesznek komolyabb fagyok, eddig egyszer sem fordult elő, hogy hosszabb ideig, akár egy egész hónapig állandóan negatív értékeket mértek volna. A hideg napokat eddig mindig felváltotta egy kis felmelegedés, majd újabb hideg hullám következett, és megint enyhült az idő néhány napra. Valószínűleg ez most sem lesz másként, bár egy-két éjszakán biztosan számolni kell -20, -25 Celsius-fokkal is. A klímakutatók szerint a Pannon-síkság és a Balkán-félsziget lesz kitéve a legnagyobb hidegnek, ez pedig azzal magyarázható, hogy erre a térségre jellemző az úgynevezett hideg légpárna, amelynek kialakulása a téli hónapokra jellemző. Sokszor beáramlik ide a hideg, és a Pannon-medencében leülepedik a nehéz, nyirkos levegő, és amíg nem jön egy erős szél, addig nem mozdul el innen. Ha ilyen hideg légpárna jelenik meg, ami eleve hőmérséklet-csökkenést okoz, valamint lelassulnak a légáramlatok, és ha előtte hó is volt, akkor rendkívül hideg periódusra van kilátás. A nagy hidegeket időközben több szakember is cáfolta, de nem tudták semmilyen konkrét ténnyel alátámasztani kijelentésüket, mint ahogyan az sem biztos, hogy extrém hideggel kell számolnunk a télen.
