Hajagos Attila csőszként dolgozott a zentai közigazgatási hivatalban. Amikor tavaly ősszel 34 embernek felmondtak, ő önként távozott. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott munkanélküliek listájáról 2011. január 4-étől egy végzéssel újra alkalmazták, hogy helyettesítse az egyik betegszabadságon lévő kézbesítőt. A végzésben az állt, hogy megbízatása addig tart, míg a betegszabadságát töltő személy vissza nem jön dolgozni. Erre máig nem került sor, viszont Hajagossal a múlt héten közölték, azonnal évi szabadságra kell mennie és augusztus 31-étől többé nem alkalmazottja a zentai közigazgatási hivatalnak.
– Július 19-én Szarvák Baráti Erika, a községi közigazgatási hivatal vezetője közölte velem, hogy mivel júliusban és augusztusban nincs képviselő-testületi ülés, vagyis nincs annyi kézbesítés, másnaptól ki kell vennem az évi szabadságomat, és már nem is kell visszajönnöm dolgozni, mert felmondanak nekem – kezdte Hajagos Attila a története ecsetelését, majd így folytatta: – Nem értettem, miért akarnak felmondani, hiszen akit helyettesítek, az továbbra is betegszabadságon van, de közölte velem, megváltoztatja annak a végzésnek bizonyos részeit, amellyel januárban felvettek, és annak alapján már nyugodtan felmondhatnak. Szinte szóhoz sem tudtam jutni. Kérdeztem, hogy talán elégedetlenek a munkámmal, de azt mondta, elégedettek. Néhány további mondat után világossá vált számomra, hogy politikai indíttatásból kell távoznom. Tagja vagyok a G17 Plusz pártnak, és mivel a G17 Plusz júniusban kilépett a hatalmi koalícióból, engem most, úgy látszik, el kell távolítani. Fölkeltem és kijöttem az irodából, de olyan idegállapotba kerültem, hogy azt hittem, rögtön összeesek. A feleségem és a fiam munkanélküli, és most meg én is az lettem. Volt még pár elintézni való dolgom, két iratot le kellett adnom a 72-es irodába, és ott rosszul lettem, a mentők vittek el. Azóta sem tudok napirendre térni a történtek felett, úgy érzem, ez a hatalomgyakorlás legocsmányabb változata, még attól sem riadnak vissza, hogy a cél érdekében utólag átírják a végzést, amellyel alkalmaztak. Most évi szabadságon vagyok, és természetesen benyújtom a fellebbezésemet, aztán majd meglátjuk, mi lesz – mondta Hajagos.
SZAKÍTSA MEG BETEGSZABADSÁGÁT!
Az illető, akit Hajagos helyettesített, a még mindig betegszabadságon lévő Gazsó Tibor, aki egyben a közigazgatási hivatal dolgozóinak szakszervezeti elnöke is. Gazsó elmondta, hogy a közigazgatási hivatalból arra kérték, szakítsa meg betegszabadságát, menjen vissza néhány napra dolgozni, így gond nélkül felmondhatnának Hajagosnak, de ő erre nem volt hajlandó:
– Ez egy nagyon embertelen kérés volt, és arra sem voltak tekintettel, hogy a közelmúltban három komoly operáción estem át. Mivel nem voltam hajlandó megszakítani a betegszabadságom, átírták a végzést, amellyel Hajagos Attilát januárban alkalmazták. Többek között kivették belőle azt a részt, hogy a megbízatása addig tart, ameddig én betegszabadságon vagyok, és az új végzésbe azt írták bele, hogy 2011. augusztus 30-áig alkalmazzák, addig a dátumig ugyanis több a munka. Szakszervezeti elnökként mondom, minden esetben kötelesek vagyunk megvédeni a munkásaink jogait, és ha szükség lesz rá, Hajagos Attilának is biztosítunk jogi képviseletet. Már konzultáltam a községi szakszervezet vezetőjével, és abban állapodtunk meg, ha Zentán nem tudunk zöld ágra vergődni, tartományi, sőt köztársasági szintre visszük az ügyet – mondta a szakszervezeti elnök.
VITATHATÓ CSELEKEDET
Szarvák Baráti Erika, a zentai községi közigazgatási hivatal vezetője arra a kérdésünkre, hogy egy már meghozott végzést utólag módosítani törvényes-e, azt a választ kaptuk, hogy lehet, hogy vitatott:
– Az első végzést is én hoztam, a saját döntésemet bármikor módosíthatom. A végzés meghozására törvényes alap van, és ebben én vagyok az illetékes.
Azon kérdésünkre, hogy van-e politikai indíttatása annak, hogy Hajagos Attilának fel akarnak mondani, azt a választ kaptuk, hogy nem tudja:
– Nekem arról sincs tudomásom, hogy Hajagos Attila a G17 Pluszhoz vagy más politikai párthoz tartozik-e. A tények azok, hogy amikor a munkások létszámának csökkentése zajlott, ő önként jelentkezett, hogy nem kér besorolást, felveszi a végkielégítést és jelentkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatban. Hajagos tehát önszántából besorolatlan maradt, felvette a végkielégítést, és jelentkezett a munkaközvetítőbe, mint munkaerő-felesleg, és kezdte megvalósítani a munkanélküli segélyre való jogát. Időközben a kézbesítőnk betegszabadságra ment, műtéten esett át, és a műtét után azt mondta, 2-3 hónapos rehabilitáción kell részt vennie, ezért meghosszabbítják a betegszabadságát. Ekkor a munkaközvetítőn keresztül Hajagos Attilát vettük fel, hogy elvégezze ezeket a munkákat. Január 4-ével hoztunk végzést arról, hogy meghatározott időre visszavesszük a távol lévő dolgozó helyettesítésére. Akkoriban megnövekedett a munka mennyisége, sűrűbben voltak képviselő-testületi ülések, ezért kellett még egy kézbesítő. Időközben a helyzet annyit változott, hogy a júniusi képviselő-testületi ülésre besoroltuk az összes előkészített anyagot, így júliusban és augusztusban nem kerül sor ülésre, tehát feleslegessé vált még egy kézbesítő. Ezért én a saját végzésemet módosítottam olyan módon, hogy nem a dolgozó helyettesítésére alkalmazzuk, hanem ideiglenesen a megnövekedett munka idejére, és mivel ez megszűnt, nincs szükség még egy dolgozó alkalmazására. Hajagos Attilának kiadtam az évi szabadságát, a 30 munkanapot, és ennek lejártával valószínűleg megszüntetem a végzést, mellyel meghatározott időre alkalmaztuk. Ezek után ő jelentkezik a munkaközvetítőbe, és folytatódik a munkanélküli segélye kifizetése – mondta Szarvák Baráti Erika
PERT NYERNE
A témában egy független, neve elhallgatását kérő jogi szakértő véleményét is kikértük, aki miután meglátta a januárban és a júliusban hozott végzéseket, azt mondta, ez nem törvényes, és ez ellen az érintett kifogást emelhet:
– A második végzés kiadatásától számított nyolc napon belül panaszt emelhet, és erre a közigazgatásnak mielőbb válaszolnia kell. Egyébként hét hónap után megváltoztatni egy végzést törvénytelen. Ha még rögtön januárban módosították volna, talán rendben lenne, de fél év elteltével biztosan nem. Ha egy bíró meglátja, hogy a végzés meghozatala és módosítása között több mint fél év eltelt, azzal pert lehet nyerni. Pert kell indítani – mondta.
