Wolfgang Waldnernek arra a kijelentésére reagálva, mely szerint Koszovó felosztása már „nem valós lehetőség”, a belügyminiszter feltette a kérdést: „Hogyan lehet az, hogy Szerbia felosztása mindvégig egy lehetőség volt?” (Fotó: Dávid Csilla)
Gazdasági kérdésekkel foglalkozott a legkevesebbet az a belgrádi gazdasági csúcstalálkozó, melynek témái az EU és Szerbia közötti kapcsolatok, illetve a csatlakozási folyamat kihívásai és lehetőségei voltak. Bevezető beszédében Ivica Dačić belügyminiszter igyekezett elkerülni a nyugati diplomaták jelenlétében mindenképp legvitatottabbnak számító témát – a soron következő felszólaló azonban rögtön rá is tért arra: Koszovóról szólt a következő bő egy óra.
Miután Wolfgang Waldner, az osztrák kormány európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkára közölte, hogy Szerbia szembeötlő fejlődésen ment keresztül 2000 óta, amikor is a nép a demokratikus átalakulás mellett tette le a voksát, s elmondta, Ausztria „közvetett szomszédjaként” tekint az országra a közös múlt és ma is erős gazdasági szálak miatt, hidegen hozzátette azt is, hogy Koszovó függetlensége valóság, s a szerbeknek még a tartomány felosztásában sem lenne szabad reménykedniük, hiszen mára már „az sem számít létező lehetőségnek”. Kijelentette: mindenki számára világosnak kell lennie, hogy a koszovói kérdés rendezése nélkül elképzelhetetlen Szerbia európai jövője.
Wolfgang Waldner szerint igen fontos lenne elérni, hogy 2012 az új kezdetek éve legyen Délkelet-Európában; egy olyan esztendő, melynek során az itt élő népek félretennék az évtizedes viszályokat, s a horvátországi vagy szerbiai választások során azok az erők győznének, melyek szavatolni tudnák a további reformokat.
– Ausztria Szerbia jövőjét mindenképp az Európai Unióban látja. A gazdasági kapcsolatok jelentősek a két állam között, az osztrák befektetők számára kiemelkedő fontosságúaknak számítanak a szerbiai partnerek. Erre utal az az adat is, mely szerint a gazdasági válság által megpecsételt elmúlt évek alatt egyetlen ausztriai beruházó sem hagyta el Szerbiát – közölte az osztrák külügyi államtitkár.
OPCIÓK ÉS HATÁROK
A „koszovói valóság” említésére a konferencián újra szót kért Ivica Dačić belügyminiszter, aki arra kérte az osztrák kormány képviselőjét: tartsa tiszteletben a szerbiai álláspontokat, úgy, ahogyan Szerbia is tiszteletben tartja Ausztria meglátásait. Mint mondta, Szerbiának ugyanúgy jogában áll saját nézőpontokat kialakítania politikai kérdésekben, mint más országoknak. Waldnernek arra a kijelentésére reagálva, mely szerint Koszovó felosztása már „nem valós lehetőség”, a belügyminiszter feltette a kérdést: „Hogyan lehet az, hogy Szerbia felosztása mindvégig egy lehetőség volt?”
– Nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy Koszovó függetlenségének elismerésével először is Szerbia határait módosították. Most azt az álláspontot halljuk, hogy Koszovó határait nem lehet megváltoztatni. Elismerem az albánok azon jogát, mely szerint nem kívánnak Szerbiában élni. Mi lesz azonban azokkal a koszovói szerbekkel, akik most, az albánokhoz hasonlóan, nem kívánnak Koszovóban élni? – kérdezte a belügyi tárca vezetője.
Hozzátette: nem a bűnözés alakította ki az észak-koszovói konfliktust, ahogyan azt európai illetékesek állítják. Bárki ellenőrizheti, hogy az észak-koszovói szervezett bűnözés semmiség a prishtinai albán szervezett bűnözéshez képest, Szerbiának pedig kötelessége minden rendelkezésére álló politikai és diplomáciai eszközzel védeni a koszovói szerbek érdekeit – hangsúlyozta Dačić.
– A koszovói realitás az, hogy kétféle Koszovó létezik ma: egy albán és egy szerb. Előbb-utóbb el fog jönni annak az ideje, amikor mindenkinek be kell majd látnia ezt a koszovói realitást – fogalmazott a belügyminiszter.
SZERÉNYEBB ELVÁRÁSOK
Az elmúlt időszak eredményeiről szólva Božidar Đelić kormányalelnök elmondta, az idei volt az első olyan év, amikor két egymilliárd eurós befektetést is sikerült megnyerni: a Delhaize és a Fiat beruházásait. A Nemzetközi Valutaalappal megkötött elővigyázatossági csomag is fontos a közelgő választások tükrében, hiszen szavatolja az ország pénzügyi stabilitását, felelősségteljes fiskális politikáját. Az államadósságot sikerült a 4,5 százalékos határon belül tartani, s a jövő évi célérték a bruttó hazai termék 4 százaléka lesz – tette hozzá. Ami továbbra is fejfájást okoz, az a csökkenni nem akaró munkanélküliség, mely a jelen pillanatban is húszszázalékos.
Növekvőben van az európai integrációval szembeni ellenszenv is a polgárok körében. A legutóbbi felmérés 46 százalékos támogatottságról szól, a megkérdezettek 38 százaléka pedig ma elutasítaná az uniót. Ha folytatódik a koszovói kérdés tekintetében egyoldalúnak számító európai politika, rövid időn belül akár veszélybe is kerülhet az integrációt támogatók fölénye – közölte Đelić.
– Szerbia ambíciói valamelyest csökkentek július óta az európai csatlakozási folyamat terén. Most arra számítunk, hogy az idén elnyerjük a tagjelölt-státust, s annak lehetőségét, hogy ne kelljen jövő decemberig várni a csatlakozási tárgyalások kezdési időpontjának kijelöléséig – közölte a kormányalelnök.
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője egyetértett az osztrák államtitkárral abban, hogy az észak-koszovói konfliktus rendezése nélkül elképzelhetetlen a sikeres európai jövőkép kirajzolódása. Mint mondta, a koszovói kérdés rendezésén kívül Szerbiának a korrupcióval való leszámoláson is dolgoznia kellene.
Ha Szerbia az idén megszerzi a tagjelölt-státust, 2020-ra elnyerheti az EU-tagságot is, figyelembe véve az azt megelőző folyamat átlagos időtartamát – mondta előadásában Pandur József, a magyarországi Political Capital intézet balkáni irodájának vezetője, volt belgrádi magyar nagykövet. A csatlakozás eredményeként a régió stabilitásának megteremtését, a nyitott, szabadpiaci verseny kialakítását, a régi politikai akadályokkal való elkerülhetetlen szembesülést, s azok megoldását emelte ki.
