A tagjelöltség jóváhagyását javasolta szerdai országjelentésében az Európai Bizottság, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatását, s abból eredő konkrét eredményeket várnak viszont a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt. Az „új“ feltétel nem lepte meg különösebben a hazai politikusokat, az eltérés csupán annak interpretációjában mutatkozott meg. Egyes vélemények szerint e feltétel teljesítése már egy új kormány feladata lesz.
A reformok végrehajtásában, a hágai törvényszékkel folytatott együttműködésben és a régió országai közötti megbékélés terén elért eredmények miatt javaslom Szerbia számára a tagjelölti státus jóváhagyását, azzal a feltevéssel, hogy Szerbia folytatni fogja a Koszovóval megkezdett párbeszédet, s az eddigi egyezmények alkalmazását – foglalta össze az Európai Bizottság döntésének lényegét Štefan Füle uniós bővítési biztos. Az EB a csatlakozási tárgyalások megkezdését arra az időpontra javasolja, amikorra Belgrád konkrét eredményeket valósít meg a Prishtinával folytatott megbeszélések során. Füle úgy fogalmazott, ez számít most az egyedüli prioritásként kezelt kérdésnek, amely egyben az igazságügyi reformok és a jogállamiság megvalósításáról és más koppenhágai politikai kritériumok teljesítéséről is szól.
Az EB döntéséről Mirko Cvetković miniszterelnöknek Vincent Degert, az Európai Unió belgrádi képviseletének vezetője számolt be. Az ezt követően megtartott sajtótájékoztatón a kormányfő elmondta, meglehetősen elégedett az EB véleményével, melyet a kormány eddigi munkája elismerésének tart. Ezzel még nem érkezett el a munka vége – fogalmazott Cvetković – mégis, igen fontos dátumnak számít a mai, ha figyelembe vesszük, hogy e kormány a nulláról indult el három évvel ezelőtt. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az államvezetés továbbra is szorgalmazza az európai integráció ügyét.
Degert szerint a szerdai nap fordulópontot jelent az EU és Szerbia közötti kapcsolatokban. Úgy fogalmazott, két jó hírrel is szolgálhatott a miniszterelnöknek: az egyik, hogy az EB a tagjelöltség elnyerésére javasolta Szerbiát, a másik pedig, hogy a csatlakozási tárgyalásokat is megkezdheti az ország, amint teljesíti a Koszovóval megkezdett párbeszéd felújításának előfeltételét. Hangsúlyozta, a tartomány státusára nézve e követelések továbbra is neutrálisnak számítanak, s semmilyen új elemet nem tartalmaznak.
Az EB ajánlása, egyébként, a tagjelölt-státus odaítélési folyamatának a kezdetét jelenti csupán. Ahhoz, hogy Szerbia valóban elnyerje a tagjelöltséget, az EU tagállamainak rábólintására – azaz az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntésére van szükség, mely decemberben születhet meg. Az elemzők szerint erre a döntésre kihatással lehetnek olyan bilaterális kérdések, amelyek teherként nehezednek Szerbia és bármely EU-tagállam kapcsolataira. Az EurActiv hírportál megjegyzése szerint a jelen pillanatban efféle gondot éppen Magyarország jelenthet, amely nem nézi jó szemmel, hogy a kollektív bűnösség elvének fenntartásával született meg a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény.
JÓL ISMERT KÖVETELÉSEK
Nincsenek újabb feltételek – az pedig magától értetődő, hogy folytatódik a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd – értékelte az országjelentést Milica Delević, a kormány európai integrációs irodájának vezetője. Mint mondta, a pozitív vélemény nem jelenti a munka végét, de az EB most megtalálta a megfelelő módját annak, hogy megdicsérje Szerbiát az elmúlt években tett erőfeszítéseiért. Megfelelő megfogalmazásnak tartja, hogy a bizottság nem említi a csatlakozási tárgyalások megkezdésének pontos dátumát, hanem azt a párbeszéd előrehaladottságának fokához köti. Szerinte a tárgyalások megkezdéséhez már nem kérnek újabb reformokat, azokat, s a Koszovóval fennálló kapcsolatok fejlesztését azonban mindenképp folytatni kell. Božidar Đelićkormányalelnök úgy értékelte, hogy a jelen pillanatban, amikor Európában válsággal, Észak-Koszovóban pedig konfliktusokkal kell szembe nézni, ez a vélemény számít a lehető legjobb országvéleménynek.
Kiváló hírnek számít az EB ajánlása – jelentette ki Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági parlament elnöke. Hozzátette, az országvéleményben szereplő egyéb elemek sem előtte, sem a közvélemény előtt nem számítanak ismeretlennek. Mint mondta, büszke a parlament által elvégzett munkára, hisz az EB elismerte, a képviselőház hatékonyabban dolgozott, mint azt feltételezni lehetett korábban.
VÁLASZTÁSOK VAGY FORDULAT
Az országvéleménybe foglalt elvárások semmiben sem különböznek az Angela Merkel német kancellár által követelt lépésektől, s a decemberi végleges döntés az utolsó esélye az országnak arra, hogy valódi politikai fordulatot tegyen, ha valóban el szeretné nyerni a tagjelölt-státust – nyilatkozta a képviselőházban Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke. Vagy választások útján kell decemberig kapnunk egy olyan kormányt, mely hajlandó meglépni e fordulatot, vagy ennek a kormánynak kell világosan bizonyítania, hogy hajlandó változtatni a Koszovóval szembeni politikáján – tette hozzá.
Most minden rajtunk múlik – sűrítette egy mondatba véleményét Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke. Szerinte nem elképzelhetetlen az sem, hogy decemberben kijelöljék a csatlakozási tárgyalások időpontját is, de erre csak abban az esetben lehet számítani, ha a hatalom változtat eddigi „elhibázott és ártalmas Koszovó-politikáján.“
VERESÉG, ZSAROLÁS
Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnökhelyettese kijelentette, az ország legégetőbb gondjait nem fogja megoldani az uniós tagjelölt-státus, azokat csak egy új, reformokat véghez vivő hatalom lenne képes rendezni. A kormány alkalmatlanságával magyarázta, miért nem fogják Szerbia számára kijelölni a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját is. Az ország számára, Vučić szerint, a legfontosabb a beruházási légkör megváltoztatása és a közbeszerzési törvény módosítása lenne, mellyel akár egymilliárd dollárt is meg lehetne takarítani. Le kell építeni még a politikai privilégiumok és a hatalomhoz közel álló mágnások közötti kapcsolatok rendszerét is – tette hozzá az SZHP elnökhelyettese. Tomislav Nikolić pártelnök ugyanakkor rendkívül jelentősnek nevezte az EB ajánlását, s kifejtette, pártja készen áll a mély reformok végrehajtására.
A Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt is a hatalom vereségeként, s újabb zsarolásként ítélte meg az Európai Bizottság ajánlását, melynek célja Koszovó függetlenségének elismertetése az európai csatlakozási folyamat folytatásáért cserébe.
A Franco Frattini olasz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően Vuk Jeremić külügyi tárcavezető röviden annyit közölt a témával kapcsolatban, hogy Szerbia nem fog változtatni Koszovóval kapcsolatos politikáján az Európai Bizottság országjelentésének hatására sem.
ELÉGEDETT PESSZIMIZMUS
Hivatalosan, most először jelenik meg Koszovó előfeltételként Szerbia európai útján, noha korábban is tudni lehetett: a hágai kérdés rendezését követően a koszovói kérdés kerül majd sorra – jelentette kiPredrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora. Szerinte az országnak elégedettnek kell lennie az EB által javasoltakkal, ami pedig a koszovói probléma rendezését illeti, nincs okunk sok optimizmusra. Simić elmondta, Szerbia a választások előtti időszakban van, ami miatt kevés esély maradt arra, hogy rendezzék a koszovói gondokat, még ha csak májusban is kerülne sor a választásokra. Úgy gondolom, hogy az efféle kérdések megoldása a következő kormány feladata lesz – húzta alá.
Vladimir Gligorov közgazdász, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa úgy értékelte, az Európai Unió Tanácsának december eleji döntése mindenekelőtt a szerbiai politikumnak az EB-jelentéssel kapcsolatos mostani reakciójától függ majd. Amennyiben ez a reakció pozitív lesz, várható, hogy a tanács is egyszerűen jóváhagyja majd az EB javaslatát – állítja Gligorov.
