A regionális együttműködés erősítése, a nyitott kérdések békés, dialógus útján történő rendezése mellett foglalt állást a volt Jugoszlávia négy utódállamának vezetője. Az Európai Uniótól viszont elvárják, hogy világosan foglaljon állást a bővítéssel kapcsolatos elképzelései mellett, melyek hozzájárulnak a régió stabilitásának a megőrzéséhez. Koszovó kapcsán Szerbia elnöke a konfliktus megoldásának négy elemét vázolta fel.
A régió megoldásra váró, hátramaradt kérdéseit nem lenne szabad az európai integráció folyamatában álló országok hátráltatására használni – közölte az Igmani Kezdeményezés, vagyis a Horvátország, Montenegró, Bosznia és Szerbia közötti államfői tanácskozások pénteki, sorrendben 22. ülésén Boris Tadić szerb elnök. Megelégedettségét fejezte ki az Európai Bizottság országvéleményével kapcsolatban, melyben Szerbiának tagjelöltséget javasolnak, s melyben a Prishtinával folytatott párbeszéd felújítására ösztönzik Belgrádot a csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében. Tadić szerint az elmúlt néhány évben Szerbia hatalmas lépést tett meg a regionális együttműködés terén. Szerbia nem ismerheti el Koszovó függetlenségét, hangsúlyozta, majd véleményének adott hangot, hogy a koszovói konfliktus megoldása négy elemi kérdés rendezésében rejlik: Észak-Koszovó problémájának megoldásában, az enklávékban élő szerbek megmaradásának szavatolásában, a szerb kulturális hagyaték megőrzésében, valamint a szerbiai és a koszovói szerbek tulajdonában álló vagyon kérdésének rendezésében. Úgy fogalmazott, minden egyoldalú lépés Észak-Koszovóban erőszak alkalmazásának és a megbeszéltek felborításának minősül. Nincs olyan megoldás, amely visszahozhatja a múltat, olyan megoldás kell, amely fenntarthatónak bizonyul a jövőben – állapította meg Tadić.
Az újbelgrádi Elnöki Palotában megtartott összejövetelen Ivo Josipović horvát államfő kiemelte, jó hírek érkeztek a legutóbb Európából a régió országai számára, e jó híreket azonban kritikák is követték, s még megannyi munka vár mindannyiunkra a közeljövőben. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina, egyetlen régióbeli államként, negatív elbírálásban részesült, s meggyőződését fejezte ki, hogy az ottani politikusok nem fogják megengedni az ország túlzott eltávolodását az európai céliránytól. Úgy vélekedett, hogy amikor a régió államaiban eljön a választások ideje, felerősödik a negatív retorika is, melynek segítségével egyes politikusok saját pozícióikat igyekeznek megerősíteni, de hozzátette, ennek a gyakorlatnak mielőbb útját kellene állni. Megígérte, hogy országa minden erejével segíti majd az EU-ba igyekvő szomszédos államok felzárkózását.
A boszniai hármas elnökség elnöke közölte, Bosznia sem rekedhet az európai integrációk folyamatán kívül, ha kedvezőbb gazdasági feltételeket szeretne biztosítani polgárainak. Željko Komšić hozzátette, hazájában nincsen meg az egyetértés az integráció megfelelő gyorsaságát és módszerét illetően, s ez akadályozza az előrelépést.
A régió egyensúlya előfeltétele a régió egésze s az azt alkotó egyes tagállamok fejlődésének – fogalmazott Filip Vujanović montenegrói államfő. Csak ebben az esetben lehet sikeres beruházásokat, magánosításokat várni, egyszóval sikeres gazdaságot felépíteni – fűzte hozzá.
Raif Dizdarević, az egykori JSZSZK elnökségének utolsó elnöke, aki 1988-89-ben, a többpárti választások bevezetését megelőzően töltötte be e tisztséget, felszólalásában úgy fogalmazott, nem kívánja lebecsülni a nagy szavak, bizottsági munkák és határozatok erejét, de a valós megbékéléshez csakis tettek, őszinte dialógus, s egymás egyenrangúságának elismerése vezethet.
Hangzatos célok
Az Igmani Kezdeményezés tagállamainak vezetői közös nyilatkozatot írtak alá, melyben felkérik az Európai Uniót: a jelenlegi válság ellenére ne hagyja figyelmen kívül az EU bővítésének fontosságát. A nyilatkozatban kiemelik, az uniós tagság perspektívája a régió és Délkelet-Európa biztonságának és stabilitásának a garanciáját jelenti. A tagállamok ígéretet tesznek arra is, hogy a nyitott kérdéseket a jószomszédi viszonyok és a nemzetközi jog szellemében, dialógus útján fogják rendezni, valamint arra, hogy kölcsönösen segíteni fogják egymás európai útját. A megbékélés megkezdett folyamatát folytatni kívánják, az igazságszolgáltatás szerveinek azonban nem kizárólag a háborús bűnösök elfogásában és elítélésében, hanem a szervezett bűnözés elleni harcban is együtt kell működniük – áll a dokumentumban. Célként tüntették fel a gazdasági együttműködést nehezítő akadályok elhárítását, melynek köszönhetően gyorsabb, hatékonyabb választ remélnek majd a gazdasági válság kihívásaira.
