A mai napon tizenkilenc évvel ezelőtt gyilkolták meg Zoran Đinđić szerb kormányfőt és a Demokrata Párt elnökét.
A mandátuma idején megkezdődött a társadalom demokratizálása, valamint gyökeres gazdasági és szociális reformok indultak meg. Đinđić kormánya szoros együttműködésre lépett a hágai törvényszékkel és kiadatásra került néhány háborús bűnök miatt körözött személy is, többek között Slobodan Milošević egykori jugoszláv államfő.
Đinđić a Demokrata Párt megalakításában vezető szerepet játszott, majd 1994-től haláláig annak elnöki tisztségét is betöltötte. Emellett Belgrád a második világháború vége utáni első nem kommunista polgármestere is volt.
Đinđićet a szerb parlament udvarában gyilkolták meg 2003. március 12-én, majd néhány órával a merényletet követően rendkívüli állapotot vezettek be az ország területén, ami április 22-ig tartott.
A gyilkosság elkövetéséért a feloszlatott különleges egységek (JSO) vezetőit vonták felelősségre: Milorad Ulemek Legiját, Zvezdan Jovanovićot és a zimonyi klán tagjait. Đinđić halálának politikai hátterét a mai napig sem vizsgálták ki.
