Az év eleje óta a határról többször is visszaküldtek Szerbiába olyan élelmiszerküldeményeket, amelyeket külföldi piacokra szántak.
Az Európai Unió országainak határairól való árutovábbítás megtagadása szinte mindennapos történés, így ilyen szempontból Szerbia esete nem egyedüli.
Azonban felvetődik a kérdés, hogy miért találhatóak káros anyagok azokban az élelmiszerekben, amelyeket mindennap fogyasztunk, legyen az alma, szilva, őszibarack vagy akár uborka. Ki és hogyan végzi az adott termékek ellenőrzését?
Az illetékes minisztérium szerint a klórpirifosz alkalmazása azért volt szükséges, hogy „megmentsék" a cukorrépát, és bár ez a szer Szerbiában tiltott, a miniszter 120 napra korlátozott és ellenőrzött alkalmazást engedélyezhet. A használatát az illetékes felügyelőség ellenőrzi. Ennek ellenére a szer megjelent a gyümölcsösökben is, a polgárokban pedig felvetődhet a kérdés, hogy egészségügyi szempontból biztonságosak-e az országban értékesített gyümölcsök.
Elég pár kattintás az interneten, hogy világos legyen számunkra, Szerbiában továbbra is vásárolhatunk olyan növényvédő szereket, amelyek egyébként tiltottak, és beszerezhetőek mindenféle dokumentum nélkül, amely igazolná, hogy melyik az a földterület, ahol alkalmazni fogják őket.
Ezek után ki garantálja számunkra, hogy a Szerbiában vásárolt gyümölcs nem jelent veszélyt az egészségünkre? Az illetékes felügyelőség, a minisztérium, vagy maguk a termelők?
Még akkor is, ha elhisszük a hatóságok állításait, hogy a helyszíni ellenőrzések megtörténtek, a Szerbiában alkalmazott ellenőrzési módszerek miatt továbbra is felmerül a kérdés: veszünk-e még őszibarackot, és miért nem? – írja a Danas.
Nyitókép: Diana Robinson Photography
