A 2023-as évet a migránscsempész csoportok számának félelmetes növekedése és megerősödése jellemezte, akik a fegyveres leszámolástól sem riadtak vissza Szerbia északi területein –, mutatott rá Radoš Đurović, a menedékjogot kérőket segítő és védelmező központ vezetője. Becslésük szerint csak ebben az évben 85 ezer migráns lépett be Szerbia területére és a legtöbben az Európai Unió irányában folytatták útjukat.
A Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Đurović rámutatott, hogy a migránsok nagy többségét a szerb–magyar határról visszafordították, vagy visszahozták őket Magyarország területéről Szerbiába, ami hozzájárult az embercsempész-csoportok illegális pénzbevételének növekedéséhez.
– Az embercsempészet jövedelmezőbb a fegyver- és kábítószer-csempészetnél. Egy személyt többször is át lehet csempészni, míg a kábítószert vagy a fegyvert csak egyszer. Minden egyes visszatoloncolással, vagyis az emberek Magyarországról Szerbiába történő visszaküldésével az embercsempészek bevételhez jutottak, hiszen ugyanazokat az embereket, ha kellett, újraszállították – magyarázta Đurović, hangsúlyozva, hogy Magyarország a readmissziós megállapodást figyelmen kívül hagyva utasítja vissza Szerbiába a határsértőket. Kiemelte, ugyanígy tesz Horvátország és Románia is. Hozzátette, a könnyű pénzkereset ösztönözte a kisebb embercsempész-csoportokat, hogy nagyobb részt vállaljanak ebből az illegális cselekvésből: sofőrként, logisztikai szervezőként, vagy a szálláshely biztosítójaként, esetleg úgy, hogy élelmiszert szállítanak a migránsok számára.
– Egyre szűkül a lehetőség, egyre nehezebben tudják a migránsok az embercsempészek segítségével folytatni az útjukat, de dél felől a migráció még mindig nem állt le – mondta. Információk szerint az illegális bevándorlók Bulgária felől lépnek be az országba, illetve Görögországból érkeznek Észak-Macedónián keresztül. Az ő visszaküldésük még mindig elmarad, ugyanis Szerbia ilyen téren nem működik együtt a szomszédos országokkal. A helyzetet pedig csak tovább bonyolítja, hogy csupán 6 ezer személy elszállásolására van kapacitás. Đurović rámutatott, Szerbiában jelentős gondot jelent a migránsok befogadása, hosszú távú elszállásolása, vagy itt tartása.
Nyitókép: Archív felvétel
