A jog a legerősebb fegyver?

Helyszíni tudósítás

A kisebbségi Jogvédelem a Kárpát-medencében és a nemzetközi térben volt a péntek délutáni panelbeszélgetés témája Tusványoson a Bethlen Gábor sátorban. Az eseményen részt vettek a határon túli magyar közösségek képviselői, valamint ügyvédek és jogászok, Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Bányai József ügyvéd, Sárközi István, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára, Szemesi Sándor, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatói tanácsadója, valamint Horony Ákos felvidéki kisebbségi kormánybiztos. A beszélgetést Tárnok Balázs, a Kisebbségi Jogvédő Intézet szintén igazgatói tanácsadói tisztségben álló munkatársa moderálta.

Gyeney Laura elmondta, a Kisebbségi Jogvédő Intézet fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyar kisebbségvédelemben. Felelősséget viselnek a külhoni magyar honfitársakért és ezt a célkitűzést igyekeznek az intézeten keresztül teljesíteni.
– Hatékony jogvédelmet szeretnénk adni a külhoni magyarok számára, akiket valamilyen jogsérelem ért. Az egyén jogvédelme gyakorlatilag az egész közösséget építi. Nem egyszerű a feladat, de sokat segít, ha stabilak az adott régióban a politikai viszonyok. Bizonyos időszakokban és helyzetekben nincs más út, csak a jogvédelem. Az intézet fő feladata a jogsegélyszolgálat működtetése. A külhoni ügyvédeknek és civil szervezeteknek elsősorban anyagi támogatást nyújtunk, mivel a belső jogrendszert ők ismerik a legjobban, de adott esetben szakmai támogatást is kapnak – mondta.

A legtöbb helyen csökken a jogászképzés száma, Vajdaságot leszámítva, ahol egy jogászösztöndíj segíti azt, hogy kompetens bírók, ügyvédek és közjegyzők segítsék a magyarság jogainak az érvényesítését hosszútávon, mutatott rá Gyeney Laura.

VAJDASÁG AZ ÉLEN

Sárközi István elmondta, hogy minden valamire való autonómia-törekvés egyrészt stratégiákban gondolkodik, megpróbálja középtávon felvázolni azokat a célokat, amelyeket próbál megvédeni, elérni vagy fejleszteni.
– A mi esetünkben a kultúra, a tájékoztatás, a hivatalos írás- és nyelvhasználat területén vannak jogi lehetőségek, amelyeket az MNT megvéd. Másrészt minden stratégia mellett azzal kell foglalkozni, amilyen problémát a szél szembe fúj. Ami ezen a héten még nem probléma, az a jövő héten már lehet, hogy az lesz. Az adott pillanatban minden stratégia és cselekvési terv félrekerül és az egyén problémájával is foglalkozni kell – mondta Sárközi István.
Büszkék lehetünk arra, hogy az anyaországon kívüli autonómia-törekvések terén a vajdasági magyar közösség jár az élen, emelte ki. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hasonló jó eredményeket ér el a többi nemzetrész is. Beszédében felhívta még a figyelmet a kiváló hazai jogászösztöndíjra, a magas színvonalú lakhatási körülményekre, amelyet az újvidéki Európa Kollégium biztosít. Kitért a magyar nyelvű egyetemi felvételizési lehetőségre és a kis létszámú magyar tagozatok megtartására is, amelyek az MNT és a VMSZ kitartó munkájának köszönhetőek.

JOGÁLLAM VAGY JOGÁLOM?

Darcsi Karolina rámutatott arra, hogy a kárpátaljai magyarság most van a legnagyobb mélyponton és a legnehezebb helyzetben, valamint az ukrán–magyar kapcsolatok is a mélypontra kerültek.
– A jog az valóban egy kiváló fegyver és mi a kisebbségi jogainkat igyekszünk érvényesíteni, de nagyon sok akadályba ütközünk, hiszen jogot érvényesíteni csak jogállamban lehet. Ahol a jogállamiság sérült, ahol a rendszert a korrupció tartja össze, illetve ott, ahol az állam szervei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségjogokat elvegyék, ott folyamatosan háromszor annyit kell küzdeni a jogokért. Korábban nem volt ilyen rossz a helyzet, de sok minden változott az utóbbi években. Mindenképp figyelembe kell venni, hogy Ukrajna egy soknemzetiségű ország, s amikor valami kisebbségellenes dolog történik, az nem konkrétan a magyarok ellen irányul, hanem az országban élő nagy számú orosz kisebbség ellen. Gyakorlatilag 2014 után egy új nyelvtörvény született, amely háttérbe szorítja a kisebbségeket. A kárpátaljai magyarság összetartó, és bizonyított is az elmúlt választásokon, hiszen jelentős pozíciókat sikerült szereznünk a megyei közgyűlésekben, a járásokban, illetve az újonnan kialakított kistérségekben. A hatalom ezt nem nézte jó szemmel és a nyolc megyei közgyűlésben lévő képviselőnk közül négy ellen indítottak bűnvádi eljárást két hónap alatt. Az ukrán sajtóban folyamatosan magyarellenes hangulatot keltenek, nincs olyan nap, hogy ne jelenjen meg 50–60 negatív sajtóhír a magyarokról. Gyakorlatilag mindenért mi vagyunk a hibásak, és eljutottunk odáig, hogy az oroszok után minket gyűlölnek a legjobban – mondta Darcsi Karolina.
A mélypontról mintha felfelé mozdult volna Magyarország és Ukrajna kapcsolata miután decemberben találkozott a magyar külügyminiszter az ukrán kollégájával. Ezután az ukránok elfogadtak egy törvényt, amelynek köszönhetően négy másik törvény is visszaadott bizonyos jogokat a kisebbségek számára, mutatott rá.

A panelbeszélgetés során Horony Ákos a felvidéki kisebbségi helyzetet ismertette, emellett Szemesi Sándor és Bányai József különböző kisebbségi és magyar jogokat sértő eseteket mutattak be.