A mai gyorsan változó, bizonytalan nemzetközi környezetben kiemelten fontos, hogy a térség stabilitása érdekében szomszédos országokként Szerbia és Magyarország folyamatosan és magas szinten konzultáljon, emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere miután tárgyalásokat folytatott Aleksandar Vučić államfővel, és Bratislav Gašić védelmi miniszterrel.
A felek aláírták a 2025-ös évre szóló kétoldalú katonai együttműködési tervet, amely mint kiderült Szerbia és Magyarország közötti stratégiai, védelmi együttműködését, operatív fúzionálását szolgálja.
Miklós Hajnalka felvétele
Aleksandra Vučić a magyar védelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte, a ma aláírt dokumentum a védelmi stratégiai együttműködésről 2023-ban született megállapodás konkretizálása. Elmondta, ennek megfelelően az idei évre az eddigi legtöbb közös katonai aktivitásban, összesen 79-ben állapodtak meg. Az államfő szavai szerint ez szinte kétszer több, mint amire 2023-ban sor került, ugyanis akkor 48-at valósítottak meg.
Aleksandar Vučić hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának köszönhetően még 1999-ben békét kötött Szerbia az északi szomszédaival, amikor nagy nyomás nehezedett rájuk, Magyarország mégsem engedte meg, hogy a területéről szárazföldi invázió induljon az akkori Szerbia ellen. Ma, 26 év elteltével olyan helyzetben vagyunk, hogy a védelem területén a legszorosabb stratégiai kapcsolatokra van szükség, mondta Vučić, majd hozzátette fontos ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztése, és reményét fejzte ki, hogy a közös katonai tevékenységekről szóló megállapodásnak lesz a folytatása a Szerbia és Magyarország közötti katonai szövetség létrehozása érdekében.
– A mai napon aláírtuk a katonai együttműködésünk részleteiről szóló éves tervet. Az országaink közötti kapcsolat az elmúlt években elmélyült és megerősödött. A szerb-magyar kapcsolatok stratégiai szintre emelkedésével egyre több területen bővült a katonai együttműködés, például közös kiképzések, gyakorlatok, valamint szakértői egyeztetések, mint a védelmi tervezés, nemzetközi együttműködés, vagy térképészet – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, majd hozzátette, ez a dokumentum az idei évben olyan közös programora irányul, mint például flottillakiképzés, az önkéntes tartalékos állomány részére szervezett többnemzeti békeműveleti harcászati gyakorlat, illetve lövészkiképzés.
– Ezek a programok hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, és biztosítják a közös célok megvalósítását a védelmi és katonai területen – mondta a magyar honvédelmi miniszter.
Nyitókép: Miklós Hajnalka felvétele
