Szerbia függ az Európai Unió piacától, hiszen 17-szer nagyobb kivitelt valósít meg, mint Oroszországgal. Az ország gazdasága leginkább a német piac alakulásától függ, hiszen Szerbia legnagyobb gazdasági partnerének számít az európai közösségben. Ha az Unió gazdasága gyengül, az mindenképpen kihatással lesz a szerb gazdaságra is, mert az ország kivitelének kétharmada a Nyugat felé irányul. Szerbiában jelenleg 950 ezer ember munkahelye függ közvetve vagy közvetlenül az EU- tól, hangzott el tegnap Belgrádban a Milyen mértékben tud ellenállni Szerbia gazdasága a világválságnak és kihívásoknak? elnevezésű konferencián, amelyet a német–szerb kezdeményezés a fenntartható növekedésért és foglalkoztatásért szervezett. Ez alkalommal rámutattak arra is, hogy az energiaválság mélyülésével az árak növekedésére, az alapanyagok hiányára és sok esetben szegénységre kell számítani.
Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke szerint a globális gazdasági mutatók több kedvezőtlen jelenségre hívják fel a figyelmet: az infláció és a kamatlábak növekedése, valamint aggasztónak nevezte, hogy a réz ára 10 százalékkal emelkedik. Mindeközben az energiahordozók ára soha nem lesz már a válság előtti szinten, ahogy az élelmiszerek ára sem. Külföldi gazdasági elemzők szerint a nyár folyamán energiaháborúrval lehet számolni, hiszen gondok mutatkoznak majd a Nyugat-Európa felé történő földgázszállításban. Szerbia is része ennek az összetett rendszernek, mert az energiaválsággal leginkább érintett országok egyike Németország, amellyel Szerbia a legnagyobb gazdasági együttműködést valósítja meg. Ha ezek a jóslatok beválnak, akkor a szerbiai kivitel kudarcával is számolni kell. Már csak azért is mert Kínából a nyersanyag beszerzése szinte lehetetlenné vált, az ukrán válság teljesen lebénította az európai piacot, így azok, akik a termelésben vannak, előreláthatatlan feltételek között kell hogy működjenek.
Thomas Schieb, Németország belgrádi nagykövete is arra mutatott rá, hogy az ukrán válság kihatással van az infláció növekedésére, ezért első számú témának számít az EU tagországaiban. Kiemelte, hogy Németország kitart az mellett, hogy Szerbia az EU teljes jogú tagja legyen, így a megkezdett beruházásokat is folytatni kívánja. Szerinte a Nyugat-Balkán országait is integrálni kell az európai közösségbe.
Siniša Mali, pénzügyminiszter felszólalásában arról beszélt, Szerbia határozottan kitart az európai, azaz az EU-integráció útján. Ezért megköszönte Németország támogatását.
Elmondta, Németország volt nyolc éven át a 4. legfontosabb gazdasági partnere Szerbiának, napjainkban pedig már az első. Tavaly a két ország kereskedelmi árucsere-forgalma elérte a 7,5 milliárd eurót és ebben az évben még nagyobb forgalomra számítanak. Németország az egyik legnagyobb beruházó, ami folyamatosan arra ösztönzi Szerbiát, hogy a gazdaságát minél vonzóbbá tegye.
Mali rámutatott arra, hogy az energiahordozók nagy kihívások elé állítják nemcsak Európát, hanem Szerbiát is, ettől függ ugyanis a gazdaság alakulása is.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
– A gazdaság jelentős gondokkal szembesül. Emelkednek az beruházási költségek, a béremelés igénye is nagy nyomást jelent, miközben nem lehet árakat növelni, hiszen az kihatással lenne a polgárok életszínvonalára – mondta a pénzügyminiszter.
Bejelentette, hogy ma a kormány azoknak a vállalkozónak a támogatásáról hoz döntést, akik az ukrán, a fehérorosz és az orosz piacon kereskednek. Mintegy 1400 vállalatot érint majd ez a kormánydöntés, melyek 5 éves futamidejű hitelt vehetnek fel 2 éves türelmi időszakkal, hogy fenn tudják tartani a működésüket a válság idején.
Radojka Nikolić, az Ekonometar és a Biznis Magazin folyóiratok szerkesztője a konferencia felszólalójaként örömmel fogadta Schieb nagykövet kijelentését, miszerint Németország prioritásának egyike, hogy a Nyugat-Balkán országait integrálja az EU-ba. Szerbia ugyanis függ, az energiahordozóktól, a beruházóktól, a kiviteltől... Csak együttműködéssel és kapcsolatokkal tudja az előttünk levő válságot áthidalni.
Rámutatott, hogy az élelmiszeripar mutatkozott a legstabilabb gazdasági ágnak a járvány idején is, most sem lenne másként, ha a beruházási költségek, különösen a műtrágya ára nem ment volna fel a tavalyi évhez képest 133 százalékkal. Ám tudva, hogy a jelenlegi üzemanyag, a földgáz, illetve az áram árát nem lehet szinten tartani, drágulásra számíthatunk, újabb nehézségek várnak az élelmiszeriparra, ezzel pedig az élelmiszer ára csak nőni fog.
