Nyelvi határtalanítás és „szónemesítés”- a fordítástechnikák XXI. századi kihívásai és lehetőségei címmel szervezett a Magyar Nemzeti Tanács magyar nyelvű fordítástudományi tanácskozást, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 rendezvénysorozatának jegyében tartottak meg.
A rendezvény keretében Szakállas Zsolt tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár és dr. Németh Gabriella, a budapesti székhelyű Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) vezérigazgatója újabb két évre szóló együttműködési megállapodást írtak alá. Korábban 2019 augusztusában írtak alá a felek képviselői két évre szóló együttműködési keret-megállapodást.
A szakmai tanácskozás célja egyrészt a magyar–szerb, illetve a szerb–magyar jogi terminológia, valamint annak nemzetközi kitekintése, kiegészített terminológiai szemléleti bemutatása, a gyakorlati és oktatói tapasztalatok megosztása, másrészt pedig a szerb nyelv cirill betűs írásmódjával kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvény ismertetése, elsősorban kisebbségi nyelvhasználati szempontból, emelte ki köszöntőjében mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Mint hozzátette, a szintén nemrégiben elfogadott nemi egyenjogúságról szóló törvény ismertetését is fontosnak tartották, hiszen utóbbi az elmúlt hónapokban felkavarta a kedélyeket, úgy a nyelvészek, mint a médiadolgozók körében, annak okán, hogy a jogszabály kötelezővé teszi a női-férfi szerepek, illetve foglalkozások megkülönböztetését. Ez a magyar nyelv esetében érdekes helyzeteket teremthet, hiszen utóbbinak egyik közismert sajátossága a nyelvtani nemek hiánya, jegyezte meg Hajnal Jenő, majd abbéli reményének adott hangot, hogy a konferencia hozzájárul a fordítói tapasztalat rendszerbe való foglalásához, erre pedig azért van szükség, hogy a fordításról, mint a kétnyelvű beszédtevékenységről szerzett tudás, fel tudjon halmozódni.
A folytatásban dr. Németh Gabriella a vajdasági magyar közösség, illetve annak intézményei, valamint szervezetei és az OFFI eddigi együttműködésének legfontosabb állomásait és tevékenységeit járta körbe. Mint arra rámutatott, a felek már korábban is részt vettek egymás szakmai összejövetelein, ezzel elősegítve a tudásszerzést és a tapasztalatcserét. Németh Gabriella mindemellett kitért arra, hogy a korszerű fordító- és tolmácsprogramok jelentős mértékben befolyásolták ezt az ágazatot, ám hiszi, hogy akármennyire is javul az említett programok minősége, az emberre a fordítás folyamatában továbbra is szükség lesz, egyebek mellett mint döntéshozóra. Meg kell találni az ember szerepét ezekben a folyamatokban, de arra is fontos rámutatni, hogy az etika a jövőben az új folyamatok következtében még inkább felértékelődik, húzta alá.
„Minden ehhez hasonló rendezvény lehetőség az együttműködés kialakítására, valamint a már létezők erősítésére, valamint annak a megerősítése, hogy szükség van a munkánkra, illetve igény tapasztalatunk megosztására” – emelte ki köszöntőjében Nyilas Mihály, az igazságügyi minisztérium államtitkára és a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke. Most, amikor a korszerű technológiáknak köszönhetően nincsenek határok és korlátok, az egyéni és a kollektív fejlődés csak rajtunk múlik, mondta Nyilas Mihály, valamint rámutatott, hogy a tanácskozás is ezt a fejlődést szolgálja.
Szakállas Zsolt Jogosan magyarul – a jog és a nyelv találkozása címmel tartott előadást, amelynek során elsősorban a kisebbségi hivatalos írás- és nyelvhasználat jogi keretét, valamint ennek gyakorlati alkalmazását ismertette. Mint azt kiemelte, fontos, hogy a polgárok éljenek meglévő nyelvhasználati jogaikkal, de az is, hogy folyamatosan tájékoztassák őket azokról a jogokról, amelyekkel élhetnek. A titkárság a nyelvhasználati jogok betartatásának céljával felügyelőségi szervvel rendelkezik, ez kizárólag azt ellenőrzi, hogy az említett jogok miként valósulnak meg, emlékeztetett Szakállas Zsolt, majd rámutatott, hogy a nyelvhasználati jogok csorbulásának esetében a polgárok a jogvédőhöz, valamint igazságügyi szervekhez is fordulhatnak. A tartományi titkár arra szintén felhívta a figyelmet, hogy a titkárság minden évben pályázatot hirdet meg a nyelvhasználat ösztönzésének céljával, ennek keretében helyi önkormányzatok, intézmények és más szintű hatóságok nyerhetnek el támogatást. Szakállas Zsolt a továbbiakban arra tért ki, hogy a cirill írásmód használatát szabályozó, nemrégiben elfogadott törvény egyértelműen elrendeli, hogy a cirill írásmód használata nem lehet a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat kárára.
A tanácskozás során dr. Szoták Szilvia, az OFFI lektorátusvezetője és dr. Tamás Dóra Mária, az OFFI vezető terminológusa Terminológiapolitika és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén címmel tartott előadást, Losoncz Dávid ügyvéd és az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja Cirill betűs írásmód és kisebbségi nyelvhasználat a gyakorlatban címmel, míg Lulić Emil jogász doktorandusz, fordító és az MNT hivatalvezetője „Szónemesítés” – A nemi egyenjogúságról szóló törvény gyakorlati alkalmazásáról magyar nyelvi szempontból címmel. A későbbiekben az MNT Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának fordítástudományi feladatairól és cselekvési tervéről tartottak kerekasztal-beszélgetést.