Aleksandar Vučić államfő fontosnak tartotta ismertetni, hogy a Rio Tinto angol–ausztrál bányaipari óriásvállalat miben állapodott meg az országgal. Szerda esti tévés beszédében közölte, amíg a vállalat nem végezteti el az esedékes lítiumbánya és a kitermelésből származó hulladéklerakat környezetvédelmi hatástanulmányát, lítiumbányát sem nyithat. Bejelentette, a napokban ellátogat a leendő lítiumbányával érintett településekre, hogy meghallgassa a helyiek aggályait.
Azt is elmondta, a Rio Tinto 2004-ben kapott engedélyt geológiai vizsgálatok végzésére. Ezt követően 2012-ig kilenc engedélyt kapott a feltáró munkálatok bővítésére, ami alapján 2012 elején felállította az érctartalékokkal foglalkozó stratégiát, amelyben kiemelt jelentőséget kapott a lítium kitermelése. Ma úgy tudjuk, hogy Loznica és Krupanj között nagy jadarit-lelőhelye van, amelyben 26 ponton található lítium, ami azoknak az elemeknek a kidolgozásában fontos, amelyeket az elektromos autók gyártásában használnak, így nagy küzdelem folyik érte a világon, stratégiai nyersanyagnak számít. Hangsúlyozta, jelenleg a vállalat nem végez feltáró munkálatokat. A környezetvédelmi minisztérium az idén elrendelte a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését a hulladéklerakatra vonatkozóan is, így az államfő szavai szerint még legalább két évig nem születik jelentősebb döntés a lítiumbánya kapcsán. Felhívta a figyelmet, hogy a Rio Tinto a bányához szükséges területek csupán 30 százalékát nem vásárolta fel.
Vučić a kínai beruházásokat ért negatív bírálatokra is kitérve elmondta, a szendrői (smederevói) acélművek 2021-ben 367 millió eurót fizetett az állami költségevtésbe és növelte a foglalkoztatottak számát is. Ezt az ország önerőből nem tudta volna megvalósítani. E beruházásoknak köszönhetően több mint félmilliárd eurót takarított meg az ország. A bori bányák esetében a Zijin vállalat 554 millió eurót fizetett be az állami költségvetésbe. Az államfő szerint ezeknek a beruházásoknak köszönhetően az ország elkerülte a gazdasági összeomlást.
Közölte továbbá, hogy az év harmadik negyedében az ország gazdasága 7,7 százalékos növekedést jegyzett, így már biztos, hogy az év végig 7,5 százalékos növekedést jegyezhetünk. A 2020. és a 2021. évben kumulatív szempontból a legmagasabb gazdasági növekedést mutathatjuk fel Európában. Szerbia a leggyorsabban fejlődő ország Európában, ami arra utal, hogy a legbölcsebb döntéseket hozták meg, így az életszínvonal is gyorsabban nőtt. Ez nem azt jelenti, hogy elértük Németország életszínvonalát, de sokkal gyorsabban utolérjük – vélekedett.
