Kedden hatályba lépett a szerbiai képviselőház által nemrégiben elfogadott nemi esélyegyenlőségi törvény. Az új jogszabály hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos ágazatokban egyensúly alakuljon ki a kevésbé képviselt nem tekintetében, de ahhoz is, hogy gördülékenyebbé váljanak a kapcsolódó eljárások, értékelte a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos. Mint hozzátette, a nemek jelenlétének egyensúlyáról akkor beszélhetünk, ha ez nagyjából 40-50 százalékos az adott nem tekintetében. Amennyiben az adott nem képviseltsége bizonyos területen nem éri el az 50 százalékot, az egyensúly nem adott, nyomatékosította Brankica Janković.
– Feltehetőleg mindannyian egyetértünk azzal, hogy azok a leghatékonyabb munkaközösségek, amelyekben mindkét nem egyenlő, vagy hasonló arányban képviselteti magát. Az említett egyensúlyt természetesen nem lehet egyik napról a másikra kialakítani. Például a bírák 75 százaléka jelenleg nő, mégpedig azért, mert néhány évvel ezelőtt a férfiak, a jobb kereseti lehetőség reményében, tömegesen távoztak ebből az ágazatból – taglalta Janković, majd arra is rámutatott, hogy a törvény büntetéseket is előirányoz, a korábbi 10 ezer és 100 ezer dinár közötti pénzbírság helyett 50 ezer és 200 ezer dinár közötti pénzbírságot.
Az esélyegyenlőségi biztos elmondása szerint az új törvény a diszkrimináció két új formáját ismeri fel, ezek a nemi és a szexuális zaklatás, valamint a szegregáció. Az elkövetett diszkriminációról nyilvántartást vezet majd az esélyegyenlőségi biztos hivatala. Brankica Janković cáfolta azokat az állításokat, hogy az új törvénnyel a törvényalkotó bírói hatáskörrel ruházta fel az esélyegyenlőségi biztost, valamint megteremtette a vallási diszkrimináció alapját. Mint kifejtette, teljesen normális, hogy a társadalom egy része fenntartásokkal viseltetik az új törvényes megoldásokkal szemben, hiszen azok eddig nem voltak megszokottak Szerbiában.
A törvény előirányozza a nemi esélyegyenlőségi nemzeti stratégia, valamint az annak a végrehajtását segítő akcióterv kidolgozását. Amellett, hogy részletesen szabályozza a nemi esélyegyenlőség elvének érvényesülését a munkavállalás, valamint a politikai és a szakszervezeti szerepvállalás tekintetében, külön foglalkozik a nők elleni erőszak megfékezésével, valamint pontosan meghatározza, hogy mi minősül nemi alapon elkövetett erőszaknak.
