2024. november 22., péntek

Hányan hunytak el valójában a koronavírus miatt?

A hivatalos és a valós számok közötti különbségekre hívja fel a figyelmet a brit Economist – Szerbia ötödik a világon a statisztikában jelentkező „többlettel"

Az elhalálozási statisztikában felfedezett többletet tekintve Szerbia az ötödik a világon a brit Economist magazin kutatása szerint. Ez a mutató arra utal, hogy különbségek lehetnek a koronavírus következtében elhunytakra vonatkozó hivatalos és valós számok között.

A kutatás szerint etekintetben Szerbia előtt csak Peru, Bulgária, Észak-Macedónia és Oroszország áll. Az elhalálozási statisztikában jelentkező esetleges többletet egy olyan modell alapján számítják, amely szerint egy időegységben összevetik az elhunytak bejelentett számát az erre vonatkozó többéves átlaggal.

Ebben az esetben a kutatás a 2015-től 2019-ig terjedő időszak elhalálozási számadatait vetette össze a múlt év áprilisától az idei év júniusáig jegyzett adatokkal. 

Az Economist vizsgálata szerint a legtöbb országban jelentősen nagyobb elhalálozási szám jelentkezett a koronavírus-járvány kitörése óta. Ez jellemző Szerbiára is. A hivatalos adatok szerint a koronavírus következtében több mint hétezer személy vesztette életét a tavalyi év áprilisa és idén június között, azonban ha figyelembe vesszük a haláleseteket jegyző statisztika átlagértékeit, ezek arra utalnak, hogy a járvány alatt országunkban csaknem 30 ezerrel több ember vesztette életét, mint ugyanennyi idő alatt, a járvány előtti időszakban. A halálozási mutatók tekintetében a legnehezebb időszak a múlt év decembere volt, amikor a legintenzívebb járványhullám söpört végig az országon.

Több alkalommal is felmerült a gyanú a szerbiai közvéleményben, hogy az elhunytak számára vonatkozó hivatalos adatok nem pontosak. A tavalyi választások után a BIRN oknyomozói hálózat közölte, hogy kutatásaik alapján eltérések vannak azok a számok között, amelyeket az orvosok bejelentenek, és amelyeket a válságstáb nyilvánosságra hoz.

Ezeket az információkat csak alátámasztotta, amikor Predrag Kon, a válságstáb tagja arról beszélt, hogy a halálesetek tényleges száma valószínűleg nagyobb a hivatalos adatok szerintitől, de mindezért a statisztikában alkalmazott informatikai rendszerek tehetőek felelőssé.

A tavalyi év végén a téves adatok miatt az orvosok is fellázadtak, és azt követelték az államtól, hogy visszamenőleg vizsgálja felül az adatokat. Ez történt idén júniusban is, amikor az egészségügyi miniszter is elismerte, hogy a koronavírus miatt Szerbiában több személy halt meg, mint amennyit a rendszer jegyzett.

Az információs rendszerek mellett a brit Economist szerint más tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a hivatalosan közölt adatok drasztikusan különböznek a valóságtól. A többi között ennek oka az is lehet, hogy a szerény tesztelési kapacitások miatt sok esetben az elhunytnál nem is állapították meg a koronavírus jelenlétét. A lap megjegyzi, hogy ez a fejletlen országokra jellemző. Emellett a páciensek nagy száma miatt az adatok feldolgozásában is jelentkezhettek hiányosságok, és sokak életét követelte az is, hogy a koronavírus-fertőzöttekkel leterhelt kórházi kapacitások miatt a más betegségekben szenvedők nem tudtak orvoshoz jutni – közli az N1.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás