Az Európai Parlament (EP) csütörtök este 538 támogató szavazattal (96 volt ellene, 79 tartózkodott) elfogadta azt az országjelentést, amely Szerbia fejlődését követi az európai útján. A szavazást megelőző vitában Várhelyi Olivér szomszédsági és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos kiemelte, Szerbiának fel kell gyorsítania a reformokat az EU-tagság eléréséhez, ami csak akkor lehetséges, ha teljesíti az új bővítési módszertanában megfogalmazott kulcsfontosságú változásokat, amelyek a jogállamiságra és az alapvető szabadságjogokra vonatkoznak.
Az Európai Parlament (EP) csütörtök este 538 támogató szavazattal (96 volt ellene, 79 tartózkodott) elfogadta azt az országjelentést, amely Szerbia fejlődését követi az európai útján.
Vladimír Bilčík, az EP szerbiai jelentéstevője is ugyanezt erősítette meg, kiemelve, nem érdemes a rezolúció részleteiben, a konfliktusos elemeiben fennakadni, a rendszer változásait kell megcélozni, elsősorban a jogállamiság és a demokrácia megerősítésében, így a választási törvény megalkotásában, amelyhez a pártok közötti párbeszéd is hozzájárul. Miután a köztársasági képviselőházban a képviselők kérdéseket intézhettek tegnap a kormány tagjaihoz, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője éppen az EP eseményeivel kapcsolatos kérdést intézett Jadranka Joksimović eurointegrációs miniszterhez és Ana Brnabić kormányfőhöz.
Kovács Elvira (Brnabić felett) az EP-jelentést politikai indíttatásúnak minősítette (Fotó: Beta)
Kovács Elvira rákérdezett, hogy miután olyan hosszadalmas egy-egy előkészület, oly sokáig tartanak a folyamatok, készen áll-e a kormány arra az első kormányközi konferenciára, amely felgyorsíthatná a monitoring ütemét, illetve több klasztert nyithatna meg az ország az Európai Unióval a társulási folyamatban.
Brnabić a kérdésre válaszolva elmondta, Szerbia számára az egyik kulcsfontosságú külpolitikai prioritás az EU-tagság. Hat klaszter van és legalább egy klaszter megnyitására áll az ország készen. De az EU bővítési étvágya a járvány idején csökkent, mások prioritások.
– Öt tárgyalási pozíció megnyitására vagyunk készek. Készen állunk akár két klaszter megnyitására is, hiszen a reformok mellett határoztuk el magunkat – hangsúlyozta a kormányfő.
Jadranka Joksimović hozzátette, az új metodológia nem Szerbia miatt fogalmazódott meg, hanem a többi nyugat-balkáni ország miatt. Az új metodológiát már akkor elfogadta az ország, amikor még nem tudtuk, hogy hogyan fog az lebonyolódni. A társulási folyamat kifejezetten politikai folyamat, mondta, vagyis a köztársasági képviselőház a folyamatban sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd, a beszédek tartalmát, módját árgus szemekkel figyelik majd. Az elvárások nőnek az országpolitika iránt. Joksimović arra is rámutatott, hogy a tagországok véleménye is sokkal nagyobb hangsúlyt kap az egész folyamatban. Szerbia ennek ellenére készen áll, bizonyította, hogy hajlandó a változásokra, hiszen szolidáris és nyitott ország. Ugyanakkor a joguralom, ami eddig is kulcsfontosságú volt, most még nagyobb jelentőséggel bír majd, de a reformok elkezdődtek és mint hangsúlyozta, készen vagyunk az előttünk álló kihívásokra. Májusban várható a joguralomról az első non-paper jelentés, ami ha rámutat, hogy jelentős lépéseket tett az ország a joguralom terén, akár több klaszter megnyitására is lehetőség nyílik majd.
Kovács Elvira az országjelentés kapcsán rámutatott, hogy soha nem volt ilyen részletes a dokumentum és soha nem volt ennyire politikai indíttatású. Kiemelte, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az országjelentés ellen szavazott, ugyanis elfogultnak tekintették azt.
Ivica Dačić, a parlament elnöke arra kérte Kovács Elvirát, hogy a parlament eurointegrációs bizottsága, amelynek élén Kovács áll, vitassa meg részletesen az EP-jelentést.
A képviselők számos kérdést tettek fel, amelyek között rákérdeztek az oltási folyamat sikerességére, az iskolarendszer fejlesztési lehetőségeire, így arra vonatkozóan is kérdést intéztek, van-e a kormánynak lehetősége arra, hogy a diákok tanulását táblagépekkel segítse. A hulladéklerakók szanálására vonatkozóan is rákérdeztek, illetve hosszasan beszéltek a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának lehetőségeiről is.
A képviselők a kérdéseket követően szavaztak, így megerősítették azt a hitelszerződést, amelyet az állam az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD) írt alá a széles sávú kommunikációs rendszer kiépítésére a vidéki területeken, megszavazták a Zaječari Gazdasági Bíróság új bíráját, illetve miután vitát folytattak a közhasznú információk és személyes adatok védelmével megbízott biztos helyettesének megválasztásáról, erre a posztra Sanja Unković jogászt választották meg. Miután a helyettes szerepe a személyes adatok védelme lesz, a képviselők szót ejtettek a személyes adatok védelméről, különösen most, amikor olyan nagy hangsúlyt kapott az interneten történő kommunikáció. Mint hangsúlyozták, az iskolákban is külön foglalkozni kell ezzel a témával. Milan Marinović, a közhasznú információk biztosa kiemelte, minden világszervezet, amely szolgáltatásokat nyújt Szerbiában is, ki kell hogy jelöljön egy képviselőt, akihez a lakosság kérdésekkel fordulhat. A szervezet honlapján közzétették azoknak a vállalatoknak a listáját, melyeknek van szerbiai képviselője, de mint mondta, negatív listát is létre fognak hozni, hiszen például a Facebook nem hajlandó eleget tenni ennek a kötelezettségének, annak ellenére szolgáltatásokat nyújt az országunkban is.
