A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd hétfői fordulóját követően, melyen Aleksandar Vučić államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő tárgyalt az Európai Unió tisztségviselőivel, majd egymással is, az EU külügyi szolgálata (EEAS) közzétette, mit tartalmaz valójában a tárgyalásokat meghatározó új francia–német rendezési terv.
A közzétett dokumentum értelmében arra köteleznék a feleket, hogy kölcsönösen elismerjék a másik által kiállított dokumentumokat, nemzeti szimbólumokat, rendszámtáblákat, útleveleket és vámhatósági bélyegzőket is. Meghatározza azt is, hogy jószomszédi viszonyt alakítsanak ki a jogegyenlőség elve alapján, ahogyan fogalmaz, a szuverenitásnak, területi integritásnak, autonómiához és önrendelkezéshez való jognak a tiszteletben tartása mellett. Külön pont hangsúlyozza még egyszer, hogy a feleknek tartaniuk kell magukat az ENSZ határozataihoz, főképp azokhoz, amelyek az államok szuverenitását, függetlenségük tiszteletben tartását, az autonómiákat, az önrendelkezésre való jogot, az emberi jogok védelmét és a diszkriminációmentes társadalmat érintik. A felek – áll a javaslatban – kizárólag békés módszerekkel rendeznek minden felmerülő kérdést, szintén az ENSZ alapelvei alapján. Tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. Támogatják egymás uniós csatlakozási szándékát. Folytatják a megkezdett párbeszédet, s a párbeszéd végül kötelező jogi érvényű megállapodással zárul majd. A felek rendezik a szerb ortodox egyház koszovói jelenlétének törvényes keretét, s európai modellek alapján megállapodnak a pravoszláv vallási hagyaték megőrzéséről. Szerbia vállalja, hogy nem szab gátat Koszovó felvételének a nemzetközi intézményekbe, fórumokba. Azt is vállalják, hogy egyik sem képviselheti a másikat nemzetközi politikai színtéren. Vállalják, hogy a társadalmi, gazdasági élet minden területén elmélyítik a kapcsolataikat. Koszovó az Európa Tanács ajánlása alapján megfelelő önrendelkezési jogokkal ruházza fel a szerb közösséget, s lehetővé teszi azt is, hogy Szerbia anyagilag is segítse a koszovói szerbséget. Az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt majd a közös projektumokhoz, a gazdasági fejlődés, az összeköttetés, a zöldenergetikai átalakulás érdekében – határozza meg a dokumentum. Egy vegyes bizottságot is létrehoznak az EU elnöklésével, mely figyelemmel kíséri a terv pontjainak teljesítését.
A tervvel és a tárgyalásokkal kapcsolatban eltérő információk láttak napvilágot. Josep Borrell uniós külügyi főképviselő azt mondta, a felek abban állapodtak meg, hogy nincs szükség újabb párbeszédre a terv kapcsán, s meg lehet kezdeni annak implementálását. Kurti viszont olyan nyilatkozatot tett, hogy maga kész lett volna aláírni a javaslatot, Vučić azonban elutasította azt. Vučić ezzel szemben azt közölte, hogy nem is beszéltek az új európai tervről, hanem a korábbi megállapodások alkalmazásáról volt szó. Az államfő tegnap úgy fogalmazott, számos hazugság és ferdítés hangzott el, ezért késő estére beszédet jelentett be, melyet a közszolgálati csatorna közvetített lapzártánk után, ebben, mint mondta, rávilágít, melyek a hazugságok, s mi történt valójában Brüsszelben.
Az ellenzéki politikusok szerint egyértelmű, hogy Vučić beleegyezett a nyugati javaslat elfogadásába, hiszen ezt közölte Brüsszel hivatalosan, s politikai hibának nevezték a lépést. Zdravko Ponoš, a Szerbiai Centrum (Srbija centar – SRCE) elnöke szerint az államfő politikájának kudarca az egyezmény, Koszovó függetlenségének elismerése. Hasonlóképpen vélekedett Goran Bogdanović korábbi Koszovó-ügyi miniszter is. Ana Brnabić kormányfő éppen az ellenzéket tette felelőssé, amiért nehezebb volt Szerbia pozíciója a tárgyalások során.
Nyitókép: Aleksandar Vučić és Albin Kurti brüsszeli vendéglátóikkal (Fotó: Beta)
