Az összegzés és a tervezés jegyében zajlott a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Prosperitati Alapítvány és a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületének szervezésében, a Design Terminallal való szakmai partnerségben megszervezett Vajdasági Mentorprogram alumni találkozója. Vajdaságban eddig két alkalommal szervezték meg a mentorprogramot, a harmadik ciklus hamarosan kezdődik, még a hónap végéig lehet jelentkezni.
A múlt héten a szabadkai Artist Hotelben megtartott rendezvényt a mentoprogram eddigi résztvevőinek a képviselői mellett többek között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának stratégiai főosztályvezetője és Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja tisztelte meg jelenlétével.
Alkalmi beszédét Pásztor István, az Artist Szállodának otthont adó épülethez fűződő történelmi tényeknek a felelevenítésével kezdte, rámutatván a múlt és a jelen közötti kapcsolódási pontokra, valamint a nemzetpolitika az elmúlt száz évben változatlan alapelveire. Ebben az épületben dr. Sántha György működtetett magánszanatóriumot. Az orvos 1922 és 1929 között a Magyar Párt elnöke volt. Ez azért fontos, mert ez a párt fogalmazta meg 1922-ben a magyar politika feladatait az elszakított területek vonatkozásában – emelte ki Pásztor István, megjegyezvén, hogy ha az akkori dokumentumokat „lefordítják” a XXI. század harmadik évtizedének a nyelvére, akkor kiderül, hogy száz éve ugyanarról írtak, és a napjainkban is aktuális feladatot fogalmazták meg, nevezetesen a közösség tagjai magyar identitásának a megőrzését és a szülőföldön való boldogulás biztosítását.
Az identitás megőrzésének eszköze az oktatásban, a tájékoztatásban, a kultúrában és nyelvhasználatban elvégzett erőfeszítés, amelynek intézményes kerete a Magyar Nemzeti Tanács, a szülőföldön való boldogulás pedig a vállalkozást, a munkavállalást és a szociális biztonságot jelenti – hangsúlyozta Pásztor István. Mint rámutatott, utóbbinak különféle eszközei vannak és voltak, ám az utóbbi 6-7 évben a Prosperitati Alapítvány volt a legfontosabb.
NEM KIZÁRÓLAG A PÉNZ VISZ ELŐRE
– Nem sokkal azután, hogy elkezdett működni a Prosperitati Alapítvány, elkezdtünk arról gondolkodni, hogy miként tudnánk megszervezni egy mentorprogramot, hiszen meggyőződésünk volt, hogy nemcsak pénzt kell adni a vállalkozásoknak, hanem meg kell teremteni a nehéz pillanatokon átlendítő gondoskodást. Éveken át dolgoztunk a terv megvalósításán, próbálkoztunk, kezdetben sikertelenül, majd végül Hajnal Virágnak köszönhetően a Design Terminal segítségével létrejött a program. Hihetetlenül büszke vagyok erre a programra, hiszen közösségünk, illetve vállalkozóink erényeit szemlélteti. Nemcsak kapni szeretnek, hanem adni is képesek, méghozzá önzetlenül. Ha a Prosperitati Alapítvány eddigi tevékenységének van nem vasban mérhető hozadéka, akkor az a vállalkozói szolidaritás, valamint a vállalkozói szférában kiépített kapcsolati tőke. A mentorok, a nagyvállalkozók többsége a program kezdetén nem is ismerte egymást, ám ma már egymást segítik. Ilyesmit sehol máshol nem sikerült elérni, mert habár máshol is vannak pályázatok, kiosztott támogatások és kiépített gyárüzemi fejlesztések, az általunk kialakított hangulatot, az egymásba kapaszkodás gyakorlatát senki másnak nem sikerült kialakítania – fogalmazott Pásztor István, majd elmondta, hogy a programban eddig mintegy 30 mentort és 100 mentoráltat jegyeztek. Végül abbéli reményének adott hangot, hogy ezek a számok a jövőben érezhetően növekednek. Olyan idők jönnek, amikor pénzből nem lesz sok, viszont egy-egy vállalkozást, illetve ötletet nem kizárólag pénzzel lehet előbbre vinni, hanem azzal is, amiből van, például tudással, jó szándékkal és segítőkészséggel – mondta a VMSZ elnöke.
ERŐS KÖZÖSSÉG ALAKULT KI
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője elégedetten nyugtázta, hogy sikerült megszervezni a rendezvényt, amelyen körbejárják a mentorprogram első két évadját, illetve az eddigi eredményeket és sikertörténeteket, valamint megkezdik tervezni az új ciklust. Lehetetlen euróban, kilóban, méterben vagy százalékokban mérni a mentorprogram közvetlen eredményét – jegyezte meg a folytatásban. Mint hozzátette, célul tűzték ki, hogy megerősítsék a vállalkozói szférát, illetve ezen belül az együttműködést. A tény, hogy a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete felnőtt és a jövőben Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületeként folytatja a tevékenységét, továbbá a tény, hogy a legnagyobb vajdasági magyar vállalatok és munkaadók a tagjai, a közös erőfeszítés és munka kézzel fogható bizonyítéka – emelte ki Juhász Bálint. Rámutatott, hogy a mentorprogramnak köszönhetően számos gazdasági együttműködés alakult ki a résztvevők között. Szavai szerint arra is van példa, hogy az egyik mentornak gyakorlatilag kizárólag mentoráltak a kivitelezői. Erős közösség alakult ki, jegyezte meg, mondván, hogy az érdeklődők még szeptember 30-ig jelentkezhetnek mentoráltnak, de az eddigi mentorokat is együttműködésre biztatja. Október 1-je és 17-e között kerül sor az előkészítő tevékenységre, például a kezdő és a haladó szint közötti besorolásra, októberben meg is kezdődik a program, majd a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával és a Design Terminallal együttműködve májusig ugyanazt a folyamatot bonyolítják le, amelyet az előző két ciklusban – magyarázta Juhász Bálint.
KITÁRTA KAPUIT AZ EGYESÜLET
A folytatásban felszólaló Méhes Béla, a programban eddig partnerként részt vevő Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének leköszönő elnöke felidézte az egyesület megalakításának a körülményeit, a kitűzött célokat, valamint az egyesület eddigi tevékenységét. A segítés szükségszerűsége már kezdetben megfogalmazódott, mostanáig a mentorprogram olyan eredményeket hozott, amelyekről korábban még csak nem is álmodtak – jegyezte meg. Mint hozzátette, a Kárpát-medencében mindenhol csodálattal tekintenek a programra, hiszen Vajdaságban szervezték meg először.
– A mentorprogamnak köszönhetően fogalmazódott meg az az elképzelés is, hogy az egyesületbe nemcsak fiatal vállalkozókat kellene integrálni, hanem minden vajdasági magyar vállalkozót. Ennek folyományaként alakítottuk át az egyesületet a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületévé. Ezáltal már minden Vajdaságban működő magyar vállalat beiratkozhat, gazdagítva az együttműködést. Az egyesületet hivatalosan is bejegyezték, és megváltozott az elnökség összetétele – számolt be a fejleményekről Méhes Béla.
Ezt követően Tóth Tamás, a Vajdasági Magyar Vállalkozók Egyesületének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Szavai szerint felelősség egy sikeres csapat tagjának lenni. Az egyesület célja, hogy küldöttsége az elkövetkező időszakban bejárja Vajdaságot, és minél több magyar vállalkozóval találkozzon, mivel hiszi, hogy együtt nagyszerű eredményeket érhetnek el. A kapcsolati tőke, továbbá a pozitív és a negatív tapasztalatok megosztása által csak erősödhetnek a vállalkozások, és a vajdasági gazdasági élet meghatározó szereplőivé válhatnak, ekképpen hozzájárulva szűkebb és tágabb környezetük fejlődéséhez – nyomatékosította Tóth Tamás.