A 3,5 milliárd euró értékű Tiszta Szerbia projektum mintegy 73 önkormányzatot érint és a szennyvíztisztítás problémáját hivatott megoldani. Első fázisának 70 százaléka már elkészült, válaszolt Goran Vesić építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter tegnap a köztársasági képviselőház ülésén, amikor az ellenzéki képviselők többek között azt rótták fel a kormánynak, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol nincs szennyvízelvezetés és ennek a problémának a megoldására mihamarabb szükség lenne.
A tegnapi ülést az ellenzék bírálatai jellemezték. A napirenden 12 hitelszerződés szerepel, amelyek többsége infrastrukturális beruházásra vonatkozik. A kritikára reagálva az ülésen jelenlevő miniszterek ecsetelték milyen beruházásokra került sor az elmúlt 12 évben, illetve milyen beruházások történtek 2012 előtt. Arra kívántak rámutatni, hogy a Szerb Haladó Párt vezetése előtt az államadósság nagy volt, viszont nem lehetett érzékelni, hogy a felvett hiteleket mire fordították. Újabb hiteleket vettek fel, ám az utóbbi 12 esztendőben autópályák épültek, a vasúti közlekedésbe is beruháztak, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények épültek, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítésébe is jelentős beruházások történtek.
Vesić hangsúlyozta, legtöbb esetben kisebb szennyvíztisztítók épültek, de például Újvidéken 300 ezer lakos ellátására alkalmas nagyobb szennyvíztisztító épült fel. Közölte, 16 helyen építették ki a szennyvízhálózatot. A Tiszta Szerbia projektum első fázisának értéke 336 millió euró, amikor is 680 kilométer hosszú szennyvízcsatorna és 25 szennyvíztisztító épül fel. Miután az első fázis kétharmada már elkészült, a második fázisra tudnak összpontosítani. Az ehhez szükséges hitelről kell hogy döntsenek többek között a képviselők, mégpedig 216 millió euró értékben. Ebből az összegből 9 helyszínen épül majd ki a szennyvízelvezetés és a tisztító, így a második fázisban mintegy 50 ezer ember szükségleteit tudják majd ilyen módon lefedni.
Noha nem szerepel a parlament napirendjén, a vita egyik legsarkalatosabb témája ezúttal is a lítiumkitermelés volt. Az ellenzéki képviselők a Jadar völgyének megsemmisítésére, az ország termőföldjének, talajvizeinek szennyeződésére figyelmeztetve ezúttal is a bánya létrehozása ellen voltak. Milenko Jovanov, az SZHP frakcióvezetője afféle válaszul azt mondta: lítiumbánya nem lesz, ha a kellő környezetvédelmi feltételek nem teremtődnek meg ahhoz.
Nyitókép: A Beta archív felvétele
