A környezetvédelmi minisztérium rendíthetetlen lesz a Rio Tinto bányászati vállalattal szemben, emelte ki Irena Vujović környezetvédelmi miniszter tegnap a köztársasági képviselőház ülésén, amelynek napirendjén 60 napirendi pont szerepel, mégis a legnagyobb vitát a lítiumkitermelés kapcsán folytatják a képviselők már negyedik napja. A miniszter szavai szerint a kormány semmit sem fog tenni a Jadar-projektum és a lítiumkitermelés kapcsán Loznica közelében, amennyiben a Rio Tinto nem készíti el a környezetvédelmi hatástanulmányt. Vujović hangsúlyozta, a kormány számára vitán felül a környezet védelme a legfontosabb, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül majd megtalálni az egyensúlyt a környezetvédelem és az ország gazdasági fejlődése között.
A képviselőházban továbbra is az ellenzék és a hatalom között a leghangosabb vita a lítiumkitermelés körül folyt. Az ellenzék és a hatalom egymást hibáztatta a Rio Tinto szerbiai jelenléte, a feltáró furatok elvégzése miatt, illetve a lítiumbánya létrehozásának előzményei miatt. Ana Brnabić, a képviselőház elnöke, a Szerb Haladó Párt képviselőjeként felszólalva elmondta, a demokrata hatalom idején emelték ki nemzeti érdekként a lítiumot az országos bányászati stratégiában, sőt még az angol–ausztrál bányászati cég neve is belekerült ebbe a dokumentumba. Az ellenzékhez intézte kérdéseit, miszerint 2004 és 2012 között miért hosszabbították meg kilencszer a Rio Tinto feltárási jogát és bővítették a feltárások kiterjesztését, ha most ellenük tüntetnek? Majd 2011-ben a bányászati törvénnyel miért adtak kizárólagos jogot a kitermelésre annak, aki korábban engedéllyel végzett földtani kutatásokat? Továbbá, miért tettek Loznica élére olyan embert, aki eladta a birtokát a Rio Tintónak?
Beta
A kérdések felvetése újabb vitát indított el. Srđan Milivojević, a Demokrata Párt képviselője válaszában arra hívta fel Ana Brnabić figyelmét, hogy ezeket a kérdéseket inkább saját képviselőtársainak tegye fel, utalva arra, hogy az SZHP soraiban ülnek olyanok, akik a DP tagjai voltak, majd rámutatott, hogy a Rio Tinto nem a demokrata hatalom idejében, hanem éppen a kilencvenes években jött Szerbiába. Snežana Paunović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője ugyanakkor nyomatékosította, nem lehet a szocialista hatalmat okozni azért, mert a Bányászati Kar 1997–98-ban felvette a kapcsolatot a Rio Tintóval.
A képviselők a vita során vissza-visszatértek a napirenden szereplő pontokra, amelyek között szerepel az új bankkormányzó megválasztása. Biljana Đorđević, a Zöld-Baloldali Front képviselője rámutatott, ők nem fogják támogatni Jorgovanka Tabaković újbóli kinevezését, ugyanis véleménye szerint a bankkormányzó az elmúlt években nem a polgároknak, hanem a pártnak az érdekeit helyezte előtérbe.
– A Zöld Baloldali Front nem fogja támogatni Jorgovanka Tabaković kinevezését a harmadik mandátumában, mert bebizonyosodott, hogy plagizálta doktori értekezését. Több mint 12 éve irányítja a Szerb Nemzeti Bankot, miközben ennek az intézménynek függetlennek kellene lennie, Tabaković pedig ez alatt az idő alatt a hatalmi párt alelnöke volt, jelenleg pedig az SZHP elnökségének tagja – hangsúlyozta Đorđević.
A hatalmi pártkoalíció ugyanakkor a régi-új bankkormányzó erényeire mutatott rá. Többek között Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője. Mint kifejtette, nincs erős állam erős nemzeti bank nélkül, míg a Szerb Nemzeti Bank a jól szervezett, pénzügyileg stabil államot képviseli nemcsak a polgárok előtt, hanem nemzetközi pénzügyi színtéren is. Kiemelte, az előző két mandátumban Jorgovanka Tabaković csapata visszaszerezte a bankszektor tekintélyét. A VMSZ számára kiemelten fontos, hogy az infláció visszaszorítása és a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett úgy zárt be fizetésképtelen bankintézeteket, hogy az nem sodorta veszélybe a bankszektor többi részét. Újhelyi kiemelte, a Szerb Nemzeti Bank létezése óta pénzügyi válsággal küzdött, az eddigi bankkormányzók a válság, a stabilitás és az infláció problémájára keresték a választ. Szavai szerint Tabaković és csapata sikerét éppen ezekre a kérdésekre megadott válasz mutatja. Kiemelte, ez a csapat olyan pénzügyi keretet hozott létre, amellyel a bankszolgáltatások, közöttük a hitelezés is, könnyebbé és hozzáférhetőbbé vált.
A régi-új bankkormányzó irányába javaslatot is megfogalmazott, miszerint az SZNB a kormánnyal közösen korlátozza az alapélelmiszerekre kiszabott árrést, ugyanis mint mondta, a tapasztalatok szerint ezzel tovább lehet csökkenteni az inflációt és meg lehet állítani az üzletláncok inkorrekt üzleti politikáját a termelők és a fogyasztók irányában egyaránt.
Kiemelte, fontos, hogy az ország Tabaković személyében meg tudja őrizni pénzügyi szuverenitását, hiszen ez nemcsak az ország gazdasági stabilitása, hanem Szerbia eurointegrációs folyamata miatt is fontos.
Az államelnök javaslata alapján dönt a képviselőház az új bankkormányzóról. Amennyiben támogatják Jorgovanka Tabaković kinevezését, hatéves mandátumban tölti majd be ezt a funkciót. Az államfő javasolta azt is, hogy a képviselők a Pénzügyi Tanács élére Pavle Petrović eddigi elnök helyett Blagoje Paunovićot válasszák meg. Az ellenzék ezt a javaslatot is kritikával illette, rámutattak, az egyedüli tanács, amely valamiféle kritikát fogalmazott meg a végrehajtó hatalommal szemben éppen ez a tanács volt. Aggályaiknak adtak hangot, hogy a Pénzügyi Tanács ezek után elveszíti majd függetlenségét.
Nyitókép: Beta
