Tavaly 168 bejelentést tettek a hatóságoknál emberkereskedelem címén, 30-al többet, mint egy évvel korábban. Az említett adatokat a Politika napilap közölte, az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium közleményére hivatkozva. Az említett tárca az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja alkalmából az emberkereskedelem áldozatainak a védelméért felelős szerbiai kormányhivatal jelentéséből idézett. Kiemelték, tavaly formálisan 66 újabb áldozatot azonosítottak, ez a 2022-ben jegyzett adatok tükrében 6,5 százalékos növekedést jelent.
Az áldozatok 72 százaléka nő, ami arra utal, hogy az emberkereskedelem szoros összefüggésben áll a nemi alapú erőszakkal. Tavaly történt meg először, hogy a sértettek zöme nem szexuális kizsákmányolás áldozatául esett, hiszen a legtöbben – 29,3 százalék – azok voltak, akiket koldulásra kényszerítettek. A munkaerő-kizsákmányolás 22,7 százalékkal a második a listán, míg a szexuális kizsákmányolás a harmadik – 20 százalék. Az áldozatok 62 százaléka gyermek, az idézett kormányhivatal szerint 2022-höz képest jelentős a növekedés. A kiskorú áldozatok átlagéletkora 12, míg az összes áldozat átlagéletkora 19 év. Trend, hogy mind többen a digitális technológia révén válnak áldozattá, a sértettek 39 százalékát a virtuális térben, elsősorban közösségi oldalakon verbuválták különböző, a valóságban nem létező munkákra.
Az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium a társadalmi odafigyelés fontosságát hangsúlyozta közleményében, valamint a köztársasági kormány tematikus projektumait méltatta. Az emberkereskedelem révén világszerte továbbra is több millió embert fosztanak meg szabadságától és méltóságától, hangsúlyozták.
Nyitókép: Illusztráció/Pexels
