Nincs szükség nemzeti stadionra, ami további 1 milliárd eurós adósságot követel az országtól, miközben több stadion: Loznicán, Leskovacon, de Belgrádban a Partizán stadionja is üresen áll. Ha úgy adódik, nemzetközi mérkőzések megtartására azok is eleget tesznek a követelményeknek – hangsúlyozták az ellenzéki képviselők a köztársasági képviselőház hatodik napja tartó, rendkívüli ülésén. Amíg az ellenzék az újabb hitelek felvétele ellen szólalt fel, a hatalmi pártok arra mutattak rá, hogy az infrastruktúrába, így a stadion megépítésébe vagy az utakba való beruházás újabb befektetés, fejlesztési lehetőség az ország számára.
A köztársasági képviselőház szerdai ülésén az ellenzéki pártok képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy azt az összeget, amit az állam a nemzeti stadion megépítésére szán felvenni a Postai Takarékpénztártól, hasznosabban is ki lehetne használni, például közkórházak, iskolák, óvodák építésére. Rámutattak, a labdarúgás helyett az államnak inkább olyan sportágakba kellene beruháznia, amelyek sokkal nagyobb sikert hoznak az országnak a nemzetközi sportversenyeken. Ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán is, hogy a Postai Takarékpénztárt, mint bankot egy ilyen nagy hitel veszélybe sodorhat. Megalomániának nevezték a nemzeti stadion tervét, amelyről még a megvalósíthatósági tanulmány sem készült el, de az alapkövét már elhelyezték.
Kozma Robert, a Zöld-Baloldali Front képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogyha az állam a kereskedelmi bankokhoz folyamodik hitelhez a beruházási bankok helyett, ez arra utal, hogy Szerbia nehéz pénzügyi helyzetben van. Szavai szerint 2012 óta az ország államadóssága 21 milliárd euróval lett több, vagyis szinte megkétszereződött a korábbi időszakhoz képest.
Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszter azt válaszolta a képviselőknek, hogy az állami pénzügyek olyan jól állnak, hogy nemzeti stadiont, klinikai központokat, de óvodákat és utakat is építhet.
Novica Tončev tárca nélküli miniszter arról beszélt, hogy a labadarúgás ilyen-olyan eredményei miatt nem a kormányt, hanem a Szerbiai Labdarúgó Szövetséget kell hibáztatni. Kiemelte, ő maga hat évig volt a kelet-szerbiai labdarúgó szövetség élén, de ez alatt az idő alatt a területen nem szűnt meg egy labadrúgóklub sem, sőt újabbak jöttek létre. Elismerte ugyanakkor, hogy Dragan Stojković Piksi, a szerb labdarúgó-válogatott kapitánya túl van fizetve a válogatott elért eredményeihez képest, ám mint mondta, a sportba, illetve a sportinfrastruktúrába való beruházásra mindenképpen szükség van, nagyobb szükség van rá, mint a sporttisztségekben levők fizetésének növelésére.
Az ellenzék bírálta a napirenden szereplő hitelmegállapodást is. Dragana Rakić, a Demokrata Párt képviselője rámutatott arra, hogy az ellenzék nincs a fejlesztések ellen, sem a stadion, sem pedig az utak építése ellen, mégis ezek a beruházások a Szerb Haladó Párt érdekei szerint történnek. Mint mondta, a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út, de más utak esetében is jelentősen többe kerül a síkságon történő építés, mint amennyibe került az Alpokban vagy a La Manche-csatorna alatt megépített út.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője arra mutatott rá, hogy nem lehet tudni, hogy az Expo 2027 projektum mekkora összeget emészt majd fel, minden alkalommal más összeget említ az államvezetés.
Nemanja Starović munkaügyi, foglalkoztatási miniszter arra mutatott rá, hogy az ellenzék szeretné megállítani Szerbia fejlődését. Mint mondta, nem a hitel felvételére kell összpontosítani, hanem arra, hogy azt mire költi az állam. A 2012 előtti hatalom csak eladósította az országot, és azokat a projekteket, amikre felvette a pénzt, nem valósította meg. Kiemelte, az előirányzott 17,8 milliárd euróból nemcsak az EXPO 2027-et valósítják meg, hanem az Ugrás a jövőbe projektet is, amely 323 projektumot ölel magába. Magára az EXPO megépítésére 1 milliárd 290 millió eurót költenek majd.
A képviselőház ülésén 60 napirendi pont szerepelt, köztük 12 hitelszerződés, amelyek megközelítőleg összesen 3 milliárd eurós hitelt jelentenek az ország számára. Napirenden szerepelt több államközi megállapodás is, több független testületnek erre az évre vonatkozó pénzügyi terve, valamint a múlt évre vonatkozó éves jelentése, az összes szerbséget felölelő deklaráció, illetve az új bankkormányzó megválasztása, illetve a Pénzügyi Tanács elnökének megválasztása is. Többségi szavazattal a nap végén a parlament megszavazta a napirenden szereplő pontokat, ami alapján a régi-új bankkormányzó Jorgovanka Tabaković lett.
Nyitókép: Beta
