Az európai uniós tagság sem jelent garanciát a demokratikus társadalmi berendezkedés megvalósulására, Szerbia pedig a demokrácia állapota tekintetében éppen a lejtőn száguld lefelé, hangzott el Belgrádban A demokrácia helyzete Szerbiában 2021-ben elnevezésű panelvitán. Nikola Burazer, a Modern Politika Központjának igazgatója, a jelentés társszerzője kifejtette, ez már az ötödik éves jelentés a demokrácia állapotáról, és sajnos az a trend figyelhető meg, hogy évről évre rosszabb a helyzet. A 2020-as elemzés számít az eddigi legnegatívabbnak, mutatott rá, hiszen ebben az évben, a pandémia megjelenésének évében, a választási folyamat kapcsán tapasztalt problémáktól kezdve egészen a médiához való viszonyulásig, megannyi kivetnivalót lehetett találni a demokratikus hozzáállás hiányát illetően. Szerbia esetében lényegében egy helyben toporgásról lehet beszélni, semmi sem javult az elmúlt egy évben a korábbi évekhez viszonyítva, jelentette ki Burazer az Aeroklubban megtartott jelentésbemutatón.
A jelentés szerint a média szabadsága jelenti az egyik legnagyobb problémát az országban a demokrácia szempontjából, éppen ennek hiánya miatt veszít pontokat Szerbia minden külföldi és belföldi jelentésben. Gondok mutatkoznak a parlament működése terén is: a képviselőház a jelentés szerint gyakran a média és a civil szféra elleni verbális támadások helye.
Az elemzésnek hasonló célja van, mint a 2000. október 5-ei történéseknek, fel kell hívnia a polgárok figyelmét arra, hogy „valami nem stimmel", értékelte Miodrag Bjeletić, a Belgrádi Nyitott Iskola végrehajtó igazgatója. Bejelentette, hogy november derekán egy dokumentumfilmet is bemutatnak, amely a hazai demokráciáról szóló jelentésen alapul.
