Végső ideje volt, hogy az elavult, még 1994-ben meghozott törvény után új törvényes keret készüljön el a múzeumi tevékenységek rendezésére. A pénzhiány, a kiállítási tárgyak raktározásához rendelkezésre álló szűk és sokszor nem megfelelő helyiségek, a rendelkezésre álló dokumentáció hiánya jelentős mértékben megnehezítette a múzeumi alkalmazottak munkáját – hangzott el a köztársasági képviselőház szerdai ülésén, amelynek a napirendjén a múzeumi tevékenységekről szóló törvényjavaslat szerepelt. Az ülésen elhangzott, az új törvényjavaslat megoldásokat nyújt mindazokra a problémákra, amelyekkel a múzeumoknak eddig szembesülniük kellett, így a szakemberhiányra, a pénzügyi nehézségekre és a megfelelő helyiségekre is, valamint a múzeumok egymás közti együttműködésére, a kiállítások módjára, de egyben a kiállítási tárgyak digitalizálására is. A múzeumok egy egységes hálózatba kerülnek, ami megkönnyíti majd a működésüket, a digitalizációs folyamattal pedig bekerülnek a világ körforgásába.
Kiss Nándor: Vajdaság területén 54 múzeum működik, ezek közül több is kiemelt jelentőségű a magyar nemzeti kisebbség számára (Ótos András felvétele)
Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiában 149 múzeum működik, s közülük 54 Vajdaságban található. A tartomány területén található múzeumok közül 5-nek az alapítója a tartomány, 7-nek az önkormányzat, 42 múzeum pedig magánkézben van. Ezek között több olyan is van, amely a magyar nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű, így a szabadkai, óbecsei, zombori, újvidéki, a nagybecskereki Városi Múzeum, a Vajdasági Múzeum, a Vajdasági Színháztörténeti Múzeum és a Topolya Község Múzeuma is.
Kiemelte, a kultúrák sokszor összefonódnak, és erre a kulturális örökségünk is rámutat, ő Arany Jánost és Jovan Jovanović Zmajt hozta fel példának, akik barátságot ápoltak. Így – szavai szerint – a múzeumok 21. századi küldetése a népek kultúrájának és hagyományainak ápolása, legyen szó többségi vagy kisebbségi népek örökségéről. Ezért tartja fontosnak a kulturális sokszínűség megőrzését.
Kiss elmondta, pártja nem tesz különbséget a kisebb és nagyobb múzeumok között, a kisebb múzeumok is ugyanolyan jelentőséggel bírnak, majd rámutatott arra, hogy reményei szerint a törvényes előírásokkal több évtizedes problémákat is rendezni tudnak. Kitért az óbecsei Városi Múzeumra, amelynek a nagyterme a tető megrongálása miatt 2019-ben beázott. A tető nagy részét már helyreállították ugyan, de miután a tárolásra használt helyiségek is már rossz állapotban vannak, attól tartanak, hogy a múzeumi tárgyak az idő viszontagságai miatt megrongálódnak. Az illetékesek szerint az új raktárhelyiségek és irodák felépítésére 70 millió dinárra lenne szükség, a kiállítási termek felújítása viszont megkétszerezné a kiadásokat, így az épület felújítása több fázisban valósulhat meg.
Úri Emese: Azokban a közösségekben, ahol a magyarság kisebbségben él, a múzeumokban fontos, hogy nyomot hagyjon a történelem, vagy a terület történelméhez való hozzájárulásuk (Ótos András felvétele)
Úri Emese, szintén a VMSZ képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a törvényjavaslat a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó törvénnyel és a tartományi hatáskörökkel foglalkozó törvénnyel is összhangban van. Kiemelte, miután a múzeumok gazdasági tőkét is jelentenek, rámutatott arra, hogy fontos lenne erősíteni a múzeum intézményét. Elmondta, bár az ország első múzeuma Belgrádban (1844-ben) épült meg, de több régi múzeum is Vajdaság területén található, így Újvidéken (1847), Szávaszentdemeteren (Mitrovicán) (1875), Versecen (1882), Zomborban (1887), Szabadkán (1892), Nagybecskereken (1906), Pancsován (1923), amelyek régi, csodálatos, de már viseltes épületben foglalnak helyet, és jelentős értékű műtárgyakat őriznek. Nagybecskereken mintegy 200 kiemelt értékű könyvet is őriznek, köztük latin írásmóddal vagy szláv egyházi nyelven íródva, de magyar és német nyelvű könyvek is találhatók itt. És mivel tudjuk, hogy Nagybecskereken az első nyomda 1847-ben alapult meg, tudhatjuk azt is, hogy ezek a könyvek Európából származnak. A legrégibb nyomtatvány még 1552-ből származik. A zombori Városi Múzeum legértékesebb kiállítási tárgyai közül a doroszlói Gyepföld régészeti lelőhely tárgyait emelte ki. Rámutatott, minden értelemben megérdemlik ezek a létesítmények, hogy felújítsák őket és nagyobb támogatást kapjanak.
Úri elmondta, egy olyan közösségben, ahol a magyarok kisebbségben élnek, fontos, hogy a múzeumokban nyomot hagyjon a történelem vagy a terület történelméhez való hozzájárulásuk. Szavai szerint csak az járulhat hozzá saját közösségéhez és láthatja át szélesebb szempontból az adott problémát, aki több nyelvet beszél. Ezért hangsúlyozta ő maga is a kulturális sokszínűség jelentőségét.
A törvényjavaslatot Maja Gojković kulturális és tájékoztatási miniszter terjesztette elő. Kiemelte, a törvény rendszerben foglalkozik majd a kulturális örökség védelmével. Szavai szerint múzeumok és múzeumi anyag nélkül nem tudjuk megérteni saját múltunkat, így a jövőbe sem tudunk tekinteni. Az oktatás egy kis darabkáját képezik a múzeumok, minden utánunk következő generáció számára.
Elmondta ugyanakkor, hogy bár eredetileg a Szerb Pravoszláv Egyház Múzeuma is szerepelt a törvényjavaslatban, végül visszavonták, ezzel a kérdéssel külön törvény foglalkozik majd, hiszen például más országokban, többek között Magyarországon, illetve Horvátországban is van vallási öröksége ennek az egyháznak.
