Vladimir Orlić, a köztársasági képviselőház elnöke reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és Szerbia stabilizációs és társulási parlamenti bizottságának 15. ülésén mindenekelőtt Szerbia fejlődéséről tárgyalnak majd, amit számos területen sikerült elérnie – derül ki abból a parlamenti közleményből, amit az Európai Parlament Alessandra Moretti által vezetett küldöttségével való találkozó után adtak ki. A bizottsági ülést tegnap délután tartották meg Marinika Tepić, a parlament ellenzéki, Egyesültek képviselői csoport tagjának és Alesandra Moretti elnöklésével.
A közleményben kiemelik, Orlić felhívta a figyelmet, fontosnak tartja, hogy az Európai Unió és Szerbia stabilizációs és társulási parlamenti bizottsága ülésének napirendjén szerepel a koszovói helyzet is.
– Ez a kérdés kiemelt jelentőséggel bír akkor, amikor Albin Kurti terrort folytat a koszovói szerb lakossággal szemben azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy háborút váltson ki. Ezt nem engedhetjük meg, és nem is fogjuk megengedni – hangsúlyozta Vladimir Orlić. Arra kérte az EU képviselőit, hogy a saját autoritásukat felhasználva mutassanak rá Kurti viselkedésére, arra, hogy az elfogadhatatlan.
Alessandra Moretti, az Európai Unió – Szerbia stabilizációs és társulási parlamenti bizottságának társelnöke arra mutatott rá, hisznek abban, hogy Szerbia már nagyon közel van céljai elérésében, a teljes körű EU-tagságtól, ugyanis az ország fejlődése mérhető. Figyelembe véve azt az időszakot, ami a tagjelölti státusztól a mai napig tart, érthető a polgárok csalódottsága a társulási folyamatok iránt. Moretti szavai szerint éppen ezért kell megszólítani minden szerbiai polgárt, és felhívni a figyelmet arra, hogy Európából számottevő forrás érkezett Szerbiába, de ami ennél is jelentősebb: az Unió Szerbia szövetségeseként lép fel, hiszen már most európai országként kezeli.
A stabilizációs és társulási parlamenti bizottságba az EU küldöttségének tagja, Deli Andor (Magyarország), Franc Bogovič (Szlovénia) és Jean-Lin Lacapelle (Franciaország) is.
A tegnap délutáni stabilizációs és társulási ülésen az Unió képviselői mindenekelőtt a joguralom terén való reformokat emelték ki, azok gyorsabb megvalósítását, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását hangsúlyozták. Többek között rámutattak arra, hogy az EU külpolitikájával való nagyobb mértékű összehangolás, illetve a Belgrád és Pristina közötti viszony javítása a teljes körű tagsághoz vezeti majd Szerbiát. Pozitívumként emelték ki a regionális együttműködést. Felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy Szerbiában, amely vezető szerepet képviselt a régióban eddig, most stagnál több területen is.
Kovács Elvira, az euróintegrációs bizottság elnökeként Strasbourgból, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyszínéről kapcsolódott be online a tanácskozásba. Rámutatott arra, hogy 10 év telt el Szerbia tagjelölti státuszának kiosztásától és ez alatt az idő alatt a társulási folyamatokban nem jutott messzire, másfél éve stagnálnak a tárgyalások, egyetlen klasztert, tárgyalási fejezetet sem nyitott meg Szerbiával az Unió. Az elmúlt években kifejezetten az Oroszországgal szembeni szankciókkal foglalkozik az EU és azzal, hogy nem tesznek lépéseket a társulási folyamatokban Szerbia felé, ha nem hangolja össze külpolitikáját az Unióéval. Hangsúlyozta, hogy éppen ez a hozzáállás okozza az EU-szkepticizmust a lakosság körében. Amíg a bővítési folyamat csak Ukrajnával és Moldáviával foglalkozik, addig Szerbia és a Nyugat-Balkán országai a háttérbe szorulnak, s ez jelentős problémákat vet fel – mondta Kovács.
A bizottság ülése ma is folytatódik.
Nyitókép: Köztársasági képviselőház sajtószolgálata
