Az uniós alapok korlátozását javasolják

Az Európai Parlament folyamatban lévő plenáris ülésén Strasbourgban szerdán határozat formájában elfogadták az Európai Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett ajánlást az EU új bővítési stratégiájáról. A dokumentum Csatlakozásifolyamat című szakaszában Szerbia vonatkozásában az EP azt javasolja, hogy az EU illetékes szervei és tisztségviselői fokozzák konstruktív szerepvállalásukat a Belgrád–Pristina-párbeszéd tekintetében, annak céljából, hogy a felek elfogadják a kapcsolataikat átfogóan és kötelező érvénnyel rendező, a kölcsönös elismerésen alapuló normalizációs megállapodást.

Szerbia csatlakozása tekintetében a továbbiakban azt javasolják az EU felhatalmazott szerveinek, hogy helyezzék előtérbe a csatlakozó országok az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodásának a kérdését, és csakis akkor mozdítsák elő a tárgyalásokat Szerbiával, ha az ország alkalmazkodik az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz, valamint jelentős előrelépést mutat fel az uniós reformok tekintetében. A szankciókkal összefüggésben mindemellett indítványozzák, hogy az EU vizsgálja felül a Szerbia számára rendelkezésre álló uniós alapok felhasználását, különösen a nyugat-balkáni gazdaságélénkítési és beruházási terv mentén finanszírozott projektumokat, annak érdekében, hogy minden uniós ráfordítás álljon összhangban az EU stratégiai céljaival és érdekeivel. Szintén a Csatlakozási folyamat című szakaszban egyebek mellett a bővítési zsákutcából való kilépésre szólítanak fel, a csatlakozási folyamat olyan jellegű átalakításával, hogy abból egyértelműen tükröződjenek a társadalmi-gazdasági célok.

Az új bővítési módszertan teljes körű alkalmazásának a fontosságát hangsúlyozzák, az EP szerint ezáltal növelni lehet annak hitelességét, kiszámíthatóságát és dinamikusságát. Az EP álláspontja szerint gyorsabbá kellene tenni azon országok integrációját, amelyek stratégiai irányultsága és állhatatos elkötelezettsége az uniós reformokra, a demokratikus összehangolásra, az alapvető értékekre és a külpolitikai harmonizációra – beleértve a szankciókat – összpontosít. Az EU illetékes szerveinek indokolt lenne megteremteniük annak a lehetőségét, hogy a csatlakozás útját járó országok előrehaladását saját érdemeik alapján értékeljék, figyelembe véve azt, hogy az országok milyen mértékben fogadták el és implementálták az alapvető reformokat és az uniós értékeket. A csatlakozási folyamatnak a polgárokra kellene összpontosítania – állapítják meg.

AZ OPEN BALKAN SEM KÍVÁNATOS

A Geopolitikai kontextus, valamint az Európai Unió jövője és kohéziója című szakaszban azt javasolják az EU felhatalmazott szerveinek, hogy ismerjék fel: az EU jóléte és biztonsága azon múlik, hogy képes-e megvédeni, illetve előmozdítani a békét, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi és a kisebbségi jogokat, továbbá az alapvető szabadságjogokat és értékeket. Ezzel összefüggésben az EU bővítési politikájának előmozdítását sürgetik, javasolva: az EU cselekvőképességének erősítése céljával kerüljön sor a döntéshozatal reformjára, ami a csatlakozási folyamat szempontjából releváns területeken a minősített többségi szavazás bevezetését is magába foglalná. Mint arra rámutatnak, az intézkedésekkel hozzá kell járulni ahhoz, hogy a csatlakozási folyamatnak pozitív hozadéka legyen a nyugat-balkáni tagjelölt országok számára. A nyugat-balkáni térség integrációjának fontosságát több szakaszban és bekezdésben is hangsúlyozzák.

A Demokratikus és társadalmi-gazdasági átalakulás a tagjelölt országokban című szakaszban a jószomszédi kapcsolatok, illetve az országok közötti társadalmi-gazdasági együttműködés fontosságát részletezik, ugyanakkor rámutatnak: fenntartásokkal kell kezelni minden olyan regionális gazdasági együttműködési kezdeményezést, amelyikhez nem csatlakozott mind a hat nyugat-balkáni ország, és amelyik nem az uniós szabályokon alapul. A folytatásban explicit rámutatnak, hogy ilyen együttműködési kezdeményezés az Open Balkan.

NEM ZSAROLÁS, HANEM ŐSZINTE TÁMOGATÁS SZÜKSÉGES

Deli Andor európai parlamenti képviselőtől megtudtuk, hogy a Fidesz-delegációban a dokumentum ellen szavaztak.

Korábban a parlamenti vita során Deli Andor kiemelte: „Európa nem halogathatja tovább a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását. Sokan azt állítják, hogy az EU befolyása meggyengült a térségben. Sajnos azt kell mondanom, hogy az elmúlt néhány évben az Európai Parlament, határozatai révén, aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen. Nem lehet bizalmat és befolyást növelni oly módon, hogy folyamatosan szigorítjuk a feltételrendszert. Az uniós kondicionalitási mechanizmusokat mi, magyarok jól ismerjük, téves logikán alapulnak, hiba lenne a csatlakozni kívánó országokra is kiterjeszteni a befolyásolás eszközeként. Szerbiának és a nyugat-balkáni térség országainak nem ilyen határozatokra, hanem őszinte támogatásra és csatlakozási időpontra van szükségük."

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke a vita során hangsúlyozta: az Európa békéjét veszélyeztető fenyegetések rávilágítanak a bővítés geopolitikai jelentőségére. Mint azt a Fidesz közleménye szerint hozzátette, a térség az energiaellátás hosszú távú biztosítása és a migrációs válságok kezelése szempontjából is kulcsfontosságú Európa számára.

„Az Unió nem késleltetheti tovább a stratégiai jelentőségű nyugat-balkáni bővítési folyamatot, új lendületre van szükség. Hiteles alternatívát kell felkínálnia, ami lehetőség és felelősség is egyben" – fogalmazott Gál Kinga.

Véleménye szerint a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát. „Számunkra az egyhangúság eltörlésére vonatkozó javaslat ugyancsak elfogadhatatlan, hiszen a többségi döntésekkel a kisebb tagállamok politikai szuverenitása kerülne súlyos veszélybe, különösképpen a külpolitikai döntésekben" – hangsúlyozta a képviselő.