Több politikus is megpróbálta rábeszélni a hétvégén Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni háborúja leállítására. A hétvégén Naftali Bennett izraeli kormányfő személyesen kereste fel Moszkvában, másnap Recep Tayyip Erdoğan török elnök telefonon tárgyalt vele a béke lehetőségéről. Ma folytatódhat az orosz–ukrán megbeszéléssorozat, amelynek fő célja a tűzszünet megteremtése.
Telefonon egyeztetett tegnap Recep Tayyip Erdoğan török államfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak érdekében, hogy Moszkva és Kijev fejezze be az ukrajnai háborút. A békemegállapodást sürgető Erdoğan azonnali általános tűzszünetet indítványozott, egyszersmind javasolta a hadiövezetekben rekedt civilek távozását szolgáló humanitárius folyosók mielőbbi megnyitását.
Putyin közölte vele, hogy Moszkva kész a párbeszédre Kijevvel és szövetségeseivel, ám a tervszerűen haladó katonai műveleteit csak akkor fejezi be, ha az ukránok beszüntetik a harcokat és teljesítik az orosz feltételeket.
A béke érdekében a Vatikán is kész mindent megtenni – üzente vasárnap Ferenc pápa. A római katolikus egyházfő egyúttal kérte a háború leállítását, a humanitárius segítség gyors eljuttatását a harcok dúlta térségekbe, és a humanitárius folyosók megnyitását ugyanott.
Az ukrán külügyminiszter egy nappal korábban azt üzente, hogy hazája végül megnyeri a háborút, ám az eddiginél nagyobb nemzetközi segítségre lesz szüksége. Dmitro Kuleba erről azután beszélt, hogy az ukrán–lengyel határon találkozott amerikai hivatali partnerével. Antony Blinkennel Ukrajna nyugati támogatásáról (fegyverellátásáról) és Oroszország szankcionálásáról, illetve nemzetközi elszigeteléséről tárgyaltak.
Blinken megígérte, hogy Oroszország még erőteljesebb a nemzetközi nyomással számolhat mindaddig, amíg az invázió nem fejeződik be.
Putyinnal az izraeli miniszterelnök is tárgyalt. Naftali Bennett szombaton járt Moszkvában; találkozójuk fő témája az ukrajnai helyzet volt. Bennett később borúlátóan nyilatkozott a megoldási lehetőségről.
A NATO LELKÉN SZÁRAD
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor – videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetésében – arra kért amerikai törvényhozókat, hogy Oroszországot sújtsák szigorúbb szankciókkal, és támogassák repüléstilalmi övezet létrehozását hazája fölött. Ez utóbbit korábban többször kérte a NATO-tól is, de mindig elutasították. Ezért a hét végén kijelentette: innentől kezdve minden ukrajnai halála „a NATO vezetőinek lelkén szárad".
MAJDNEM HADÜZENET
Kijev a háború kezdete óta kéri, hogy a NATO vezessen be repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Egy ilyen intézkedés azt jelentené, hogy megtiltanák orosz katonai gépek berepülését. Légtérsértés esetén azonban a NATO akár orosz gépek lelövésére is kényszerülhetne, ami világháborúhoz vezethetne.
Putyin nem hagyta szó nélkül a kijevi ötletet. Közölte: Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában. Az orosz elnök az országa elleni nyugati gazdasági szankciók ellen is kikelt, azt mondta, hogy azok „szinte felérnek egy hadüzenettel, de annak a szintjét még nem érték el".
A MEGSZÁLLÓK ELLEN TÜNTETTEK
Kijev arra számít, hogy ma folytatódnak a béketárgyalások az orosz delegációval. A fő cél az azonnali tűzszünet megteremtése. Eddig már kétszer találkozott az orosz és az ukrán delegáció, ám a fegyverszünetről még nem tudtak megállapodni.
Vasárnap is sokfelé harcok dúltak Ukrajnában, ahol az orosz csapatok több települést elfoglaltak, de a nagyobb városok tartják magukat. Kivéve a 280 ezer lakosú Herszont, amely a támadók kezére került. A dél-ukrajnai városban a hét végén tömegek tüntettek a megszállók ellen. Dulakodás is kialakult orosz katonák és civilek között.
AZ ELNÖK HARCRA BUZDÍT
Moszkvában a hadügyminisztérium bejelentette: az orosz csapatok folytatják széles körű hadműveleteiket Ukrajnában. A megtámadott ország elnöke pedig harcra buzdította honfitársait egy videóüzenetben.
Az orosz hadsereg már több ezer rakéta- és tüzérségi támadást hajtott végre Ukrajna-szerte, ám eredeti ígéretével ellentétben nemcsak katonai objektumokat talált el, hanem sok civil létesítményt is. A támadásokban sokan életüket vesztették, vagy megsérültek.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) szerint az invázió február 24-ei kezdete óta már legalább 351 civil meghalt Ukrajnában, további 707 megsebesült. Az OHCHR attól tart, hogy a valós számok jóval magasabbak.
FOLYOSÓN JUTHATNAK KI
A legutóbbi orosz–ukrán béketárgyaláson (múlt csütörtökön) megállapodás született humanitárius folyosók megnyitásáról. Ezeken keresztül távozhatna a polgári lakosság a harcok dúlta térségekből, az ostromlott városokból.
A körbezárt Mariupolból civilek százezreit szeretnék kimenekíteni ilyen folyosón, de a kísérlet az ostrom miatt kétszer is meghiúsult a hét végén. Az Azovi-tenger partján fekvő városban napok óta nincs víz, áram, fűtés, és a távközlési hálózat is összeomlott.
Hírek szerint már négy várost bekerítettek az oroszok, ezek közé tartozik Mariupol is, továbbá Harkiv, Csernyihiv és Szumi, ahol utcai harcok folynak.
ATOMERŐMŰ KÖZELÉBE ÉRTEK
Ukrajna déli részén egyre közelebb kerültek a támadók Mikolajivhoz. Az orosz csapatok akár meg is kerülhetik a várost, hogy minél hamarabb Odesszához érjenek, ahol az ország legnagyobb (hadi)kikötője működik. Mikolajiv megyében található az ország második legnagyobb atomerőműve.
Az amerikai külügyminiszter szerint nem biztos, hogy Oroszország nyeri meg a háborút. Blinken a BBC brit közszolgálati televízióban azt is elmondta, hogy a háború már eddig sem úgy alakult, ahogy Putyin kitervelhette. Azt nem tudta megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de közölte: elképzelhető, hogy idővel Ukrajna kerül ki győztesen. Úgy ítélte meg, hogy az orosz sereg egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben.
OROSZORSZÁG ELHAGYÁSÁT JAVASOLJÁK
A biztonsági helyzet romlása és kiszámíthatatlansága miatt Franciaország már felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot, ha ottmaradásuk „nem elengedhetetlen". Varsó is azt javasolta a lengyeleknek, hogy távozzanak Oroszországból és a vele szövetséges Fehéroroszországból. Kanada tegnap figyelmeztette állampolgárait arra, hogy menjenek el Oroszországból, amíg „kereskedelmi szállítóeszközökkel erre még lehetőségük van".
TÁVOZNAK AZ ÚJSÁGÍRÓK
Moszkvából a külföldi sajtó képviselői távoznak. Így folyamatosan szűnik meg a sokrétű tájékozódás lehetősége Oroszországban, ahol múlt pénteken „rémhírtörvényt" fogadtak el. Ennek értelmében akár 15 év szabadságvesztés és (a legsúlyosabb esetben 40 700 euró értékű rubel) pénzbüntetés is kiszabható azokra, akik „hamis információkat" terjesztenek az orosz haderő ukrajnai beavatkozásáról, és támogatják az Oroszország elleni szankciókat. A Kreml célja ezzel az intézkedéssel az, hogy elvágja az oroszokat a valós információktól, és megtiltsa a médiának, hogy nevén nevezze a háborút, az agressziót, amit a hivatalos propaganda „különleges katonai hadműveletek"-nek nevez.
MÁSFÉL MILLIÓ MENEKÜLT
A „rémhírtörvény" miatt oroszországi tevékenységét már beszüntette, vagy felfüggesztette a BBC, a Washington által finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL), továbbá több tévétársaság, köztük az amerikai CNN, a kanadai CBC, az olasz RAI, a spanyol RTVE, a német ARD és ZDF, valamint jó néhány hírügynökség. Az orosz hatóság részben blokkolta a Facebookhoz, a Twitterhez és a YouTube-hoz való hozzáférést az országban.
Ukrajnát egyre több helybeli és külföldi hagyja el. Az ENSZ szerint már másfél millióan menekültek el az országból. Nagy részük, több mint 920 ezer ember Lengyelországba ment.
TOVÁBBI SZANKCIÓK JÖHETNEK
A világ legfejlettebb ipari államait tömörítő G7-csoport külügyminiszterei további szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ha nem fejezi be Ukrajna elleni háborúját, és nem köt mielőbb tűzszünetet. Az Egyesült Államok, az EU és még néhány ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság, az utóbbi napokban már több szankciót vezetett be az orosz gazdaság, illetve pénzügyi rendszer, valamint Putyin és belső köre ellen.
