Donald Trump a hét végén jelezte, hogy kedden telefonon beszél orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Moszkvában hétfőn megerősítették, hogy „egy ilyen beszélgetésre” készülnek.
Az egyeztetés fő témája a több mint három éve tartó ukrajnai háború befejezése, amelyhez az Egyesült Államok első lépésként fontosnak tartja egy 30 napos ideiglenes és átfogó tűzszünet kihirdetését. Az erre vonatkozó javaslatát Ukrajna a múlt héten elfogadta. Trump várhatóan megpróbálja Putyint is rávenni erre.
„A hétvégén sokat dolgoztunk ezen. Megnézzük, véget tudunk-e vetni a háborúnak. Talán sikerül, talán nem, de nagyon jó esélyünk van rá” – fogalmazott az amerikai elnök. Beszélt arról is, hogy előzőleg már tárgyaltak „bizonyos eszközök felosztásáról”. Szavai szerint: „földterületekről, erőművekről” is szó lesz.
A 24. ukrán motoros brigád tűzérei 120 milliméteres aknavetőkből tüzelnek az orosz állásokra Csasiv Jar közelében (Fotó: AP via Beta)
Külügyiminisztere szerint az elnök vizsgál egy A- és egy B-béketervet a háború lezárása kapcsán. Marco Rubio kijelentette: az egyik terv a másikból következik. Az A-terv célja a lövöldözés leállítása. Ezután jöhet a B-terv, a második szakasz, amely abból áll, hogy mindenkit a tárgyalóasztalhoz hívunk. Ott megpróbáljuk kitalálni, hogyan lehet tartósan leállítani a háborút és tiszteletben tartani mindenki igényeit – mondta.
Hozzáfűzte: senki sem állítja, hogy a második rész könnyű lesz, de nem tudunk eljutni ehhez az első rész nélkül. Szerinte nehéz munka vár mindenkire, mindkét oldalnak engedményeket kell tennie, mert a háború nem folytatódhat.
MÁSOKKAL IS EGYEZKEDNEK
Trump különmegbízottja arra számít, hogy az amerikai és az orosz elnök ma jó és pozitív párbeszédet folytat majd. Steve Witkoff a CNN hírtelevíziónak azt mondta: Trump a hét végén a megoldásról egyeztetett vele és tanácsadóival. Az orosz és az ukrán fél közötti közvetítésben aktív szerepet vállaló Witkoff szerint jelenleg sokkal közelebb áll egymáshoz Moszkva és Kijev. A harcok beszüntetésének lehetőségéről megjegyezte: egyetért Trump elnökkel, aki szerint hetek kérdése a háború lezárásáról szóló megállapodás létrejötte.
Witkoff múlt csütörtökön Moszkvában tárgyalt Putyinnal. Az egyeztetést pozitívnak és megoldás-központúnak nevezte. Az ukrajnai béke érdekében zajló megbeszélésekről elmondta: az ukrán és az orosz fél mellett tárgyalások zajlanak európai országok képviselőivel, így a franciákkal és a britekkel is.
GARANCIÁKAT KÉR
A 30 napos tűzszünethez Putyin szilárd garanciákat kér. „A biztosítékoknak tartalmazniuk kell Ukrajna semlegességét és azt is, hogy nem csatlakozhat a NATO-hoz” – nyilatkozta Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes az Izvesztyijának. A lapban megjelent interjúból az is kiderül, hogy Moszkva ellenzi NATO-csapatok Ukrajnába telepítését.
Az orosz fél a hét végén jelezte azt is, hogy kizárólag olyan tűzszüneti megállapodást hajlandó kötni, amely megtiltja az ukrán katonák mozgósítását és kiképzését, valamint a külföldi fegyverszállítmányok bejutását az országba.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap bírálta az orosz álláspontot. Kaja Kallas közölte: a Kreml nem is akar békét, mert olyan tűzszüneti feltételeket és követelményeket támaszt, amelyek az ő háborús céljai megvalósítását jelentenék.
HÁNYAN MENNÉNEK?
A francia államfő tagadta, hogy nagy létszámú csapatokat küldenének a szövetségesek Ukrajnába. Emmanuel Macron elmondta: mindössze néhány ezer katonát vezényelne kulcsfontosságú helyszínekre a tettre kész országok koalíciója. A katonák főként kiképzési programokban vennének részt és azért lennének jelen, hogy kinyilvánítsák támogatásukat.
Macron szerint már több európai és nem európai ország is jelezte, hogy katonákkal részt venne a békefenntartásban. Szerinte ehhez nincs szükség Oroszország engedélyére, mivel Ukrajna szuverén állam.
A Time másként tudja. Az amerikai magazin arról ír, hogy szükség esetén 30 ezer katonát küldenének európai országok, valamint Ausztrália, Kanada és Törökország. Az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek, a felajánlások megtörténtek, s jelenleg a részletektől folynak egyeztetések.
SZUMI KÖVETKEZHET
A harctéren továbbra is heves összecsapások zajlanak. Moszkva tegnap közölte: csapatai Zaporizzsja megyében újabb falut foglaltak el. Közben megpróbálják kiszorítani Kurszk megyéből az ukrán katonákat, akik tavaly nyáron szállták meg a terület egy részét. Az utóbbi időben a megye nagy részéből visszavonulásra kényszerítették az ukránokat.
A kurszki régióban elért sikereken felbátorodva alighanem nagyobb támadásra készülnek a szomszédos ukrajnai Szumi megye ellen. Az ukránok tavaly innen indítottak meglepetésszerű offenzívát Kurszk megye ellen.
Vasárnap éjszaka ukrán drónok támadták az oroszországi Asztrahán régió egyik kőolajfinomítóját és egy energetikai létesítményét. A védelem állítólag ártalmatlanította őket, ám a lezuhanó törmelékek tüzet okoztak a létesítményekben. Hírek szerint egy orosz repülőteret is légicsapás ért.
Az oroszok ezzel párhuzamosan ukrán területek ellen indítottak 174 öngyilkos drónt, de azok több mint felét a légvédelem lelőtte.
Nyitókép: Ha kedvezően alakulnak a dolgok, hamarosan talán újra egy ilyen kézfogásra is sor kerül (Fotó: Reuters)
