A Donyec-medencében fekvő Liman teljes mértékben orosz fennhatóság alá került – jelentette be szombaton az orosz védelmi minisztérium.
A körülbelül húszezer lelket számláló Liman vasúti csomópont, a kelet-ukrajnai két nagyváros, Szlovjanszk és Kramatorszk felé vezető úton fekszik, s az orosz haderő és a donyeci szakadárok napok óta tartották bekerítve. Ez volt az utolsó nagyobb település Donyec megyében, amely még az ukrán fegyveres erők kezén volt.
Ukrán katonák Bahmutban (Fotó: Beta/AP)
A brit katonai hírszerzés szombati – egyébként naponta közzétett – Twitter-bejegyzésében arról írt, hogy Liman stratégiailag fontos, mert nagy vasúti csomópont, és hozzáférést biztosít a Sziverszkij folyó felett áthaladó fontos vasútvonalhoz és hidakhoz. A brit hírszerzés értékelése szerint az orosz haderő a következő napokban elsődleges feladatának valószínűleg a folyón történő átkelést tekinti.
Az orosz haderő fokozta támadását Szeverodonyeck városa ellen, amely Liszicsanszk mellett a luhanszki régió egyik utolsó, még ukrán ellenőrzés alatt álló része. Mintegy negyven mérföldre fekszik Limantól.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati éjszakai videobeszédében azt mondta, hogy a fronton a harc kulcsfontosságú területei továbbra is Szeverodonyeck, Liszicsanszk, Bahmut, Popaszna és más városok, ahol az orosz offenzíva koncentrálódik.
„Nagy hatótávolságú precíziós levegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy arzenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem raktárhelyiségeiben" – ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést.
A tábornok közlése szerint az elmúlt napon nagy pontosságú légi rakéták három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárt számoltak fel. A beszámoló szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu–25-ös repülőgépet, négy drónt és egy Szmercs rakétát.
A GABONADIPLOMÁCIA KUDARCOT VALLHAT
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatandó közvetlen és komoly tárgyalásokat követelt Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott nyolcvanperces telefonbeszélgetésben szombaton – közölte Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.
A német kancellária tájékoztatása szerint a telefonos egyeztetést Olaf Scholz és Emmanuel Macron kezdeményezte. A két politikus azonnali tűzszünetet és a konfliktus diplomáciai rendezését követelte. Hozzátették: Putyinnak személyesen kellene tárgyalnia az ukrán elnökkel.
A német és a francia vezető egyúttal szorgalmazta, hogy engedjék szabadon azt a 2500 embert, akiket a mariupoli Azovsztal acélművekben vettek őrizetbe – írta közleményében a párizsi elnöki hivatal. A gyár alagútrendszerében magukat elbarikádozókat az orosz csapatok ejtették foglyul, miután megadták magukat.
Macron és Scholz egyúttal azt kérte, hogy Oroszország oldja fel Odessza kikötőjének blokádját, és tegye lehetővé az ukrán gabonaexportot.
Az ukrán gabonaexport kimaradásának globális hatásával foglalkozott az olasz Corriere della Sera című napilap is szombaton. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írták, négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba. Az újság értesülései szerint a titkosszolgálat már áprilisban figyelmeztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabona-diplomácia" kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség precedens nélküli migrációt indít el Európa felé, mindenekelőtt a Földközi-tenger partján fekvő országokba.
A Corriere della Serának nyilatkozó – neve elhallgatását kérő – kormányforrás szerint Olaszország esetében négyszázezer bevándorlóról lehet szó.
A Kreml közleménye szerint Putyin a nyugati országok elhibázott gazdasági és pénzügyi politikáját, illetve az Oroszország elleni szankciókat okolta az élelmiszer-ellátásban kialakult problémákért.
„Oroszország készen áll arra, hogy segítsen megtalálni a gabonafélék akadálytalan exportjának lehetőségeit, a fekete-tengeri kikötőkből induló ukrán gabonát is beleértve" – állt a közleményben.
A Kreml jelezte: az orosz mezőgazdasági termékek enyhíthetnék a feszültségeket a nemzetközi agrárpiacon, de ehhez fel kell oldani bizonyos szankciókat.
Ukrajnában – amely jelentős gabonaexportőr – a harcok miatt akadozik a termelés és a szállítás, míg Oroszország – amely szintén mezőgazdasági nagyhatalom – a szankciók miatt nem tudja eladni a terményeket. A két ország együtt a világ búzaellátásának egyharmadát biztosítja. Az ukrajnai háború globális élelmezési hatásai különösen a legszegényebb országokat érinthetik érzékenyen.
Putyin egyúttal óva intette a nyugati országokat attól, hogy nehézfegyvereket szállítsanak Ukrajnának, mert ezzel a helyzet további elmérgesedését és a humanitárius válság fokozódását kockáztatják – tudatta közleményében a Kreml.
Az orosz elnök aláhúzta: Moszkva kész újrakezdeni a zátonyra futott tárgyalásokat. A megbeszélések eredménytelenségéért Kijevet okolta.
HIPERSZONIKUS RAKÉTÁT TESZTELTEK
Tárgyalás helyett azonban Oroszország jelenleg folytatja a donbaszi offenzívát és hadipotenciálja fejlesztését, amint ők állítják, elrettentő céllal.
A Cirkon típusú hiperszonikus rakéta indítása (Fotó: Beta/AP)
Az orosz haderő újra hiperszonikus cirkálórakétát tesztelt sikeresen – jelentette be az orosz védelmi minisztérium szombaton. A tárca közlése szerint a Cirkon típusú rakétát az Admiral Gorskov fregattról lőtték fel a Fehér-tengeren kijelölt célpontra. A minisztérium sikeresnek minősítette az újabb tesztet.
Közleményében a védelmi tárca tudatta, hogy a kísérletre az új orosz fegyverzetek tesztelése keretében került sor.
Az első Cirkon típusú rakéta tesztjére 2020 októberében került sor, s akkor azt Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszerű eseménynek minősítette. Azóta több tesztet is végrehajtottak a Cirkonnal. A hangsebesség mintegy kilencszeresével haladó, ezer kilométeres hatótávolságú rakétát az orosz flotta hadihajóira és tengeralattjáróira telepítik.
Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen – mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete.
Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében.
Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen. Arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában.
