Szerdán alkalmi ünnepség keretében, egyházi áldással felavatták a munkácsi Turul-emlékmű talapzatára került ukrán kiscímert, a trizubot.
Az eseményről Andrij Baloga, Munkács polgármestere számolt be.
„Ma hőseink, védelmezőink tiszteletére nemzeti szimbólumunk, Ukrajna állami jelképe – a háromágú szigony – egész Kárpátalja jelképes helyén, a palánoki vár területén került felállításra” – írta bejegyzésében a polgármester. „Ukrajna egységesebb, mint valaha. Az ukránok csak erősödnek, és harcolni fognak a végsőkig, a győzelemig” – tette hozzá.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a tanács tagjainak bevonása nélkül 2022. október 13-án a Turul-emlékmű eltávolításáról és az ukrán címer kihelyezéséről szóló határozatot adott ki. A munkácsi vár jelképétezt követően néhány órával már el is távolították, a turulszobrot levágták a talapzatáról.
Nemcsak a magyar kormány képviselői, köztük Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár fejezte ki tiltakozását a barbár tett miatt, október 20-án a Munkácsi Városi Tanács is tiltakozó levelet fogalmazott meg a képviselők többségének az aláírásával amiatt, mert a Végrehajtó Bizottság a Munkácsi Városi Tanács képviselőivel való konzultáció nélkül határozott a turulszobor lecseréléséről.
Olyan gyorsasággal zajlottak az események, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is már csak a ledöntés miatt tiltakozhatott.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a magyar köztelevízió Ez itt a kérdés című műsorában úgy fogalmazott, hogy a munkácsi turulszobor sorsa a kárpátaljai magyarság sorsát példázza. A találó kijelentés után érdemes felidézni e hányattatott sorsú, háromszor felállított és háromszor ledöntött műemlék sorsát.
1896-ban a magyar országgyűlés döntött arról, hogy a budapesti Hősök terén felállítandó emlékmű mellett az ország hét másik településén is millenniumi emlékművet állíttat az ezeréves múltját ünneplő ország (Nyitra, Dévény, Pannonhalma, Pusztaszer, Brassó, Zimony és Munkács). Ekkor épült meg a történelmi Magyarország déli kapujában a zimonyi, Hunyadi-toronyként ismert 37 méter magas millenniumi emlékmű, melynek csúcsáról egykor szintén egy kitárt szárnyú turulmadár tekintett le a tájra. Ekkor állították fel a hét emlékmű egyikeként a munkácsi vár turulszobrát is.
Mintha ez a háromágú szigony is egy széttárt szárnyú madarat szimbolizálna (Fotó: Facebook)
Kárpátalját Trianon után Csehszlovákiához csatolták, a csehszlovák hatalom 1924-ben eltávolította a mitikus madarat ábrázoló szobrot a talapzatáról, amely sokáig ott állt a vár udvarában. Az I. bécsi döntéssel Munkács visszakerült Magyarországhoz, majd a turulszobor is a helyére egyelőre csak egy a várban felállított ideiglenes talapzatra. 1945-ben azonban – miután a Szovjetunióhoz került Kárpátalja – a szovjetek beolvasztották a turult, és mértékadó állítások szerint emlékműveket díszítő ötágú csillagokat készítettek belőle. A kommunista birodalom felbomlásával Kárpátalja Ukrajna része lett. A Munkácsi Városi Tanácsengedélyezte, hogy 2008-ban Pákh Imre amerikai magyar üzletember támogatásából újból visszaállítsák helyére a régi másaként megöntött turulszobor, az alkotás azonban csak tizennégy évig díszíthette Munkács látképét.
Háromszor állították már fel a magyarok mitikus madarát ábrázoló munkácsi szobrot, mifelénk pedig az a mondás járja, három a magyar igazság, a negyedik pedig a ráadás!
