Ha a tegnapi magyarországi választás jellemzőit kívánjuk szemügyre venni, föl kell vetni egy visszaélést. Nem titok, hogy az uniós államok többségének a kormánya, sőt más országok, valamint az uniós szervezetek sem a keresztény-konzervatív magyar kormány maradását igyekeztek segíteni. Nem véletlen tehát, hogy külföldön is rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a választásnak, amire abból is következtetni lehet, hogy a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint mintegy 900 külföldi megfigyelőt vettek nyilvántartásba. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet intézményeiből 337-en regisztráltak megfigyelőként. A European Network of Election Monitoring Organizations nevű szervezettől 275-en, és a Silba (Support Initiative for Liberty and Democracy) dán szervezet 49 munkatársa is jelentkezett megfigyelőként. Ezek mellett nagykövetségek és más szervezetek is bejelentkeztek.
Érdemes megjegyezni, hogy négy évvel ezelőtt a parlamenti választásra valamivel több mint másfél száz külföldi megfigyelő regisztrált.
A megfigyelők természetszerűen elsősorban az állami és kormányzati szerveket igyekeznek ellenőrizni, mivel javarészt velük kapcsolatban merülhetnek föl szabálytalanságok vagy választási csalások. Ezúttal mégis egy ellenzéki akció váltott ki hatalmas fölháborodást a kormánypártok körében. A kampányban mind a tömegességét, mind a jogsértés súlyát tekintve a legkirívóbb jogsértésnek nevezte az ellenzéki SMS-ek ügyét a Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott egyik tagja. Az NVB pedig úgy döntött, hogy följelentést tesz a nyomozó hatóságoknál büntetőeljárás lefolytatása érdekében, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulnak. Az NVB azért kérte a hatóságok eljárását az „adatlopási ügyben”, mert több beadvány is érkezett a testülethez, amelyben milliós számban kiküldött, névre szóló szöveges üzeneteket kifogásolták az érintettek. A címzettek elsöprő többsége ugyanis nem járult hozzá ahhoz, hogy adataikat politikai kampányok céljára használják föl. Az elmúlt napokban ugyanis ismeretlen telefonszámról olyan SMS-eket küldtek ki, amelyekben a baloldal támogatására buzdítottak. Olyanok is kaptak ilyen üzeneteket, akik a baloldali pártok számára soha semmilyen adatukat nem adták meg, köztük több kormánytag is.
Az ügyben felmerült Bajnai Gordon és „Amerikában kiképzett titokminisztere” DatAdat nevű cége titkos és tiltott adathalász-tevékenységének, személyes adatok törvénytelen használatának, valamint tiltott kampányfinanszírozásnak a gyanúja is – olvasható az MTI tudósításában.
Hogy ez miként befolyásolta a választás végkimenetelét, talán sohasem tudjuk meg.
A másik különlegesség, hogy egy-két hónappal ezelőtt még mindenki arra számított, hogy a választási kampányban a legfőbb témát a nemzeti szuverenitás megőrzése, illetve ellenzéki részről a globalista szemlélet közötti ellentét képezi, majd kitört a szomszédságban az orosz–ukrán háború, ami mindent fölülírt. Elsősorban amiatt, mert ebben a kérdésben is homlokegyenest ellentétes véleményt képvisel a Fidesz és az ellenzéki összefogás. Miközben a kormánypártok mindent megtettek azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, hangoztatva, hogy ez nem a mi háborúnk – de segítse a menekülteket –, a másik oldal fegyverküldésről, katonai segítségnyújtásról, tehát olyan lépésekről beszélt, amelyek belesodornák az országot a háborúba. Ki is mondták: a háború Magyarországért is folyik.
És ha már ez vált a központi kampánytémává, a lakosság elsöprő többsége pedig a közvélemény-kutatások szerint békepárti, jogosan föltételezhetjük, hogy az ellenzék rossz lóra tett, amikor a háború pártjára állt. Ez a politika szavazatokat aligha hozott számukra, ami az említett SMS-es akcióról viszont nem biztos, hogy elmondható.
