Egy új filmstúdió a magyar és az egyetemes filmtörténet gyarapodásának új fejezeteit nyitja meg – mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Fóton, a Nemzeti Filmintézet új stúdiókomplexumának ünnepélyes megnyitóján.
„A kormánynak köszönhető fejlesztés eredménye tízezer négyzetméternyi új műterem, egyedülálló mobil hanggátló fal, 20 ezer négyzetméternyi kiszolgálóhelyiség, teljes korszerűsítés, a fenntarthatóság jegyében minimalizált energiafogyasztás a legmodernebb technológiákkal, és 135 ezer négyzetméternyi zöld terület” – sorolta Káel Csaba az eseményen.
Mint fogalmazott, a magyar filmipar legutóbbi ehhez hasonló jelentőségű állami beruházása 1936-ban volt a Róna utcában, amely akkor Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb műterme volt, akárcsak most a most elkészült fóti komplexum. A kormánybiztos felidézte, hogy az 1936-ban elkészült stúdió falai közt született meg többek közt a Mágnás Miska látványos vásári jelenete, Karády Katalinnal a Szíriusz című első magyar sci-fi vagy az Állami áruház Duna-parti csónakháza.
„A tervezéstől a kivitelezésig tartó négy év jelentőségével az utánunk következő generációk fognak igazán szembesülni” – tette hozzá Káel Csaba.
„A kormányzat meglátta a lehetőséget abban, hogy ha stratégia szintre emeli a filmipart, támogatja az állami és a privát szféra együttműködését, növeli a filmszakmai adókedvezmény forrását, az a magyar gazdaság, így az egész ország javára válik” – jelentette ki a kormánybiztos.
A film egyszerre művészet és ipar: a művészet szabad, de a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a megnyitón.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyaroknak vérükben van a filmgyártás, az első némafilmek megjelenésekor és Hollywood születésénél is ott voltak.
A múlt század első felében a magyar filmesek világhódító útjukra indultak, a század második felében pedig a film segített minket abban, hogy elviseljük az elviselhetetlent, és kimondhassuk a kimondhatatlant – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: meggyőződése szerint a kommunizmus alatt született filmek is jelentősen hozzájárultak a kommunizmus bukásához.
Ez a sodró lendület ugyanakkor megtört a rendszerváltoztatás után., a „rendszerváltó magunkfajták” és az „ancien rezsim” küzdelme húsz évig tartott, és ez nem tett jót a magyar filmnek – értékelt.
A stúdióban bemutatott csatajelenet a tavasszal érkező Hunyadi-sorozatból (Fotó: MTI)
Hozzátette, ez azért lehetett így, mert az államnak is van felelőssége abban, hogy éppen milyen állapotban van a magyar filmgyártás.
„Nem a filmes kreativitásról van szó, ebben a kormány szerencsére egyáltalán nem illetékes. A film nemcsak ipar, de művészet is, és a művészet szabad. Ezt a filmesek tudják a legjobban. De a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra is” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Azt mondta, a 2000-es évek elhibázott filmpolitikája miatt 200 millió dollár bevételtől esett el Magyarország, és ezen „rajtavesztettek” a magyar emberek, a magyar filmesek és a magyar film is. Hozzátette: a korábban világszínvonalú magyar filmes infrastruktúrát hagyták leépülni, így Magyarország egy időre lekerült a világ filmes térképéről, a külföldi stábok más városokat választottak Budapest helyett.
Ugyanakkor – hangsúlyozta – a nemzeti kormány nem akart beletörődni ebbe, és Andy Vajna személyében talált egy olyan embert, aki értette, mitől jó egy modern film, és hogyan lehet az elmaradt tudást pótolni. A 2019-ben elhunyt kormánybiztos munkáját méltatva Orbán Viktor hangsúlyozta: Andy Vajna hozta létre a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, „nélküle nem tartanánk ott, ahol most”.
Orbán Viktor rámutatott: a filmes fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervízprodukciós költést vonz. Ismertette: a magyar filmgyártás még a koronavírus-járvány évében is 220 milliárd forintos forgalmat generált, ma pedig a regisztrált költés meghaladta a 250 milliárd forintot. Kiemelte, hogy a filmipar ma több mint húszezer embernek ad munkát, ami felér Fót teljes lakosságával.
Rámutatott: ma már világhírű stúdiók állnak rendelkezésre Magyarországon – Korda, Origo, Stern –, ez pedig lehetővé teszi, hogy az ország London után a legkeresettebb filmgyártó központ legyen Európában.
A csütörtöki fóti ünnepi megnyitó a magyar filmgyártás 124 éve előtt is tisztelgett. A műsorban fellépett mások mellett Kovács Gyopár, Veréb Tamás, Hegedűs D. Géza, Nagy Sándor, Tasnádi Bence, Rúzsa Magdi, Törőcsik Franciska, Ember Márk, Varga-Járó Sára. Az eseményt az idén tavasszal érkező Hunyadi-sorozat látványos csatajelenete zárta.
Nyitókép: Orbán Viktor (Fotó: MTI)
