Címeren is gondot okozhat a medve, főként akkor, ha annak ábrázolása némelyeknek szúrja a szemét. Egy magyar többségű székelyföldi város vezetése, sőt a román kormány ellen is eljárás indult, mert valamelyik civil szervezet „állatok elleni kegyetlenkedés elkövetésére való nyilvánvaló felbujtás”-ként értékelte a medve grafikai megjelenítését egy címeren. A helyi magyarok körében nagy port kavart ügyre a minap egy erdélyi szakmai egyesület is reagált, megjegyezve, hogy a címertudományt a hozzáértőkre kell bízni, aki meg nem ért hozzá, inkább ne üsse bele az orrát.
Értetlenséget és megütközést keltett Romániában, elsősorban pedig az ottani magyar közösségben, hogy a hatóság vizsgálatot kezdett Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) címere ügyében. A legfelsőbb ügyészség egy tulcsai (Tulcea) bejegyzésű állat- és környezetvédő szervezet (FPAM) feljelentése alapján látott munkához.
A feljelentő ugyanis azt állítja, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. Az állatvédők bizonyítékként a címer egyik elemére, szimbólumára hivatkoznak. Nevezetesen egy medvefejre. A címeren – kék mezőben – ugyanis egy ezüstpáncélos vértbe bújtatott emberi kar látható, amely kardot markol, rajta egy-egy átszúrt medvefejjel, szívvel és aranykoronával. A címer sarkait arany csillag és ezüst tölgyfalevél díszíti.
A többségében magyarok lakta székelyföldi város címerét – a helyi hatóság, három tudományos és egy parlamenti testület, valamint az illetékes minisztérium jóváhagyásával – 2021-ben fogadta el a román kormány, amely ilyen ügyekben a végső döntésre jogosult. (Tavaly Bukarest további harminckét erdélyi magyar település és két megye címer-, illetve zászlóhasználatát hagyta jóvá.)
A hatósági vizsgálat – a gyanúsított megnevezése híján – mindenkire kiterjed, aki a címer elfogadtatásában, illetve jóváhagyásában bármilyen módon részt vett, a kormányig és a miniszterelnökig bezárólag.
Az FPAM (más forrás szerint a legfelsőbb ügyészség) által megfogalmazott gyanú szerint a – Székelyudvarhely címerének grafikai megjelenítésében szereplő – „lehunyt szemű, természetes színű barna medve fejét átszúró kardot tartó páncélos kar állatok elleni kegyetlenkedés elkövetésére való nyilvánvaló felbujtás”. Az ilyen bűncselekmény három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal szankcionálható.
A címertannal, vagyis a heraldikával foglakozó tudomány művelői másként ítélik meg a vitatott szimbólumot. Szerintük a kifogásolt elem a székelyudvarhelyiek és a környékén élők bátorságára, vitézségére, áldozatvállalására és kitartására utal.
Az ott élők és az erdélyi magyarság megalázónak, de legalábbis furcsának tartja az esetet. Sokan közülük a magyar történelmi jelkép elleni támadásnak minősítették a történteket. A román sajtó is foglalkozott a szokatlan eljárással, amelyet Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke nevetségesnek és szomorúnak tart. Az általa vezetett tudományos civil szervezet a minap román és magyar nyelvű közleményben állt ki a több évszázados erdélyi szimbólumok változatlan alkalmazása mellett. Az állásfoglalást a Székelyudvarhely címere ellen indított „nemtelen támadás” és annak visszhangja kapcsán fogalmazták meg, a tisztánlátás érdekében.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elképesztőnek tartja, hogy Romániában az utcáról, illetve az útszélről lehet támadásokat intézni tudományosan megalapozott és hivatalosan elfogadott jelképek ellen. A Szekeres által aláírt dokumentum megállapítja: a címeren a karddal átszúrt szív az áldozathozatal jelképe, a medvefej pedig a bátorságé. Emlékeztet egyúttal arra, hogy „ezek a jelképek több mint fél évezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több mint három évszázados”.
Szekeres a közlemény megjelentetése óta a médiának elmondta: hasonló szimbólumok (azaz megölt vagy elpusztult állatok) más címereken is előfordulnak. A példák között említette Románia címerét is, amelynek második mezejében Moldva jelképeként egy levágott tulokfej szerepel.
A címereken néhol felbukkanó medvefej ábrázolásról pedig kifejtette: az a bátorság jelképe, akár át van szúrva, akár nincs. A Kovászna (Covasna) és a történelmi Háromszék (Trei Scaune) megye címerében is megjelenő átszúrt szívvel kapcsolatban pedig hangsúlyozta: az az önfeláldozás jelképe. Utalt Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) tavaly törvényesített címerére is, amelyen a szemén nyíllal átlőtt oroszlán képe szerepel, egyszersmind megemlítette az átnyilazott nyakú hattyút magába foglaló Vargyas (Vârghiș) település címerét is.
Hasonló (módon félreértelmezhető) hivatalos vagy történelmi jelképek még szép számmal akadnak Romániában és másutt is. Szekeres a kívülállóknak ezért azt tanácsolta, hogy a címertudományt inkább bízzák a hozzáértőkre, és aki nem ért hozzá, ne szóljon bele.
