A Szerbiai Rádió és Televízió kimutatása szerint szerdától nagyjából 850 ezer diáknak és 130 ezer tanügyben dolgozónak kezdődik meg országszerte a tanév. A korábbi elmondások értelmében, 16 helyi önkormányzatot leszámítva, jelenléti oktatást szerveznek meg az iskolákban. Branko Ružić oktatási miniszter az SZRTV reggeli műsorában vendégeskedve kifejtette, nem aggódnak, talán inkább izgatottak azért, hogy az oktatás hatalmas rendszere jól működik-e majd a következő hónapokban. A miniszter reméli, hogy az ország helyi önkormányzatainak java részében huzamosabb ideig a zöld besorolási modell szerint járhatnak iskolába a gyerekek.
A járványhelyzetet az illetékesek az esetszám, a pozitivitás aránya, valamint az átoltottsági arány alapján mérik majd fel, azt is figyelembe véve, hogy a vírus megjelent-e egy-egy oktatási intézményben – magyarázta Ružić. A keddenként kezdődő értékelési folyamat után az oktatási intézmények péntekenként döntenek majd arról, hogy következő hétfőtől változik-e az addig alkalmazott oktatási modell. A miniszter azt is megismételte, hogy ha egy osztályban egy gyermek fertőződik meg, a diákok számára továbbra is a tantermi oktatást szervezik meg, ám minden diák folyamatosan köteles lesz viselni a védőmaszkot, ha viszont két diák fertőződik meg, akkor 10 napig távoktatásban részesül az érintett osztály.
Mint az a beszélgetés folytatásában kiderült, az oktatásban dolgozóknak az 52 százaléka oltatta be magát a koronavírus ellen. A miniszter szavai szerint a jelenléti oktatás stabilitása és hosszú távú fenntarthatósága attól is függ, hogy a felnőttek közül hányan veszik fel a védőoltást.
MOSTANTÓL RAGASZKODNAK A SZABÁLYTISZTELÉSHEZ
Az utóbbi időszakban a köztársasági egészségügyi válságstáb több egészségügyi szakértő tagja is elégedetlenségének adott hangot, hogy az arra felhatalmazottak miként tartatják be a hatályos járványügyi szabályokat az országban. Arra is rámutattak, hogy a maszkviselés és a távolságtartás kötelezettségét Szerbiában soha nem helyezték hatályon kívül. Goran Stamenković, az egészségügyi minisztérium felügyelőségi ellenőrzésért felelős helyettes államtitkára az SZRTV-nek azt nyilatkozta, hogy a továbbiakban ragaszkodnak ahhoz, hogy az illetékesek ellenőrizzék a hatályos szabályok betartását. Mint kifejtette, a nyár folyamán havonta átlagban 50 ezer felügyelőségi ellenőrzést jegyeztek országszerte, és átlagban 300 pénzbírság-fizetési meghagyást állítottak ki a szabályok megsértése miatt, júliusban nagyjából 5,5 millió dinár értékben, augusztusban pedig 3,6 millió dinár értékben. Az esetek többségében magánszemélyek, illetve elsősorban alkalmazottak voltak, akik nem tartották tiszteletben a maszkviselés kötelezettségét, de az is gyakran megtörtént, hogy a szabályok betartatásáért felelős Covid-ellenőrt voltak kénytelenek megbüntetni, mivel nem végezte a munkáját – nyilatkozta Stamenković, majd bejelentette, hogy a felügyelő szervek munkáját átszervezik, hogy hatékonyabbá váljék. Szeptembertől megváltoznak a körülmények, a diákok visszatérnek az iskolákba, a munkavállalók munkahelyeikre, feltehetőleg bizonyos szolgáltatásokat is ismét gyakrabban vesznek majd igénybe a polgárok, így szigorúbbá kell válnia az ellenőrzésnek, mindenekelőtt a tömegközlekedésben, valamint az üzlet- és bevásárlóközpontokban, de a vendéglátóhelyeket is újfent ellenőrizni tervezik – nyomatékosította a helyettes államtitkár. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a lakodalmakat, azaz a szabályok betartását ezeken a rendezvényeken már korábban is ellenőrizték, de a jövőben fokozottabbá tennék.
SZERBIA ISMÉT ÉLLOVAS
A brit The Economist lap kimutatása szerint a többlethalálozás a lakosságszámhoz viszonyított arányának tekintetében Szerbia ötödik a világon. A lap értékelése szerint ez egyebek mellett annak lehet a következménye, hogy a hivatalos mutatókhoz képest a valóságban többen hunytak el a Covid–19 következtében.
Az N1 tv a kimutatás alapján készített összeállítása szerint az említett lap a tavaly április 1-je és az idén június 30-a között hivatalosan közzétett statisztikai adatok alapján számolta ki, hogy a hivataloshoz képest feltehetőleg mennyien hunytak el a Covid–19 következtében. A többlethalálozás a lakosság számához viszonyított aránya Peruban a legmagasabb, második helyen Bulgária áll, harmadikon Észak-Macedónia, negyediken Oroszország, ötödiken pedig Szerbia.
Az említett időszakban Szerbiában hivatalosan 7030 személy hunyt el a Covid–19 következtében, ugyanakkor az ötéves átlaghoz viszonyítva ugyanebben az időszakban 30.210-zel többen hunytak el.
Szerbiában, más országokhoz hasonlóan, már korábban is olyan becslések hangzottak el, hogy a hivatalosan közzétett számokhoz képest többen hunytak el az említett betegség következtében. Egy évvel ezelőtt maga Predrag Kon epidemiológus és a válságstáb tagja is ilyen kijelentést tett, ám egy nappal később részben megmásította véleményét. Végül munkacsoport alakult, amelyik az ezzel kapcsolatos tényeket volt hivatott megállapítani. Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter június 30-án a munkacsoport vizsgálatának első eredményét ismertetve közölte, hogy 2020-ban 10.356 halálesetet lehetett összefüggésbe hozni a Coviddal. A tavaly december 31-ei járványjelentés szerint addig hivatalosan 3211 személy hunyt el a Covid–19 következtében.
2981 ÚJ FERTŐZÖTT – 14 ELHUNYT
A tegnapi járványjelentés szerint egy nap leforgása alatt 15.529 koronavírustesztet végeztek el, ebből 2981-nek az eredménye volt pozitív (19,2 százalék). A vizsgált egy napban hivatalosan 14 Covid-páciens hunyt el, 7292 a járvány kezdete óta; a halálozási arány 0,96 százalék. A kórházakban országszerte 1231 Covid-pácienst gyógykezelnek, 80-nak mesterséges lélegeztetésre van szüksége.
Vajdaságban előző nap 497 új fertőzést jegyeztek, ebből 157-et Újvidéken. A Vajdasági Közegészségügyi Intézet jelenleg a 45-ből 31 helyi önkormányzatban minősíti rendkívülinek a járványhelyzetet, 7-7-ben pedig kedvezőtlennek, illetve bizonytalannak.
