November 13-án negyedik alkalommal tartanak közvetlen magyar nemzeti tanácsi választást Szerbiában. A Köztársasági Választási Bizottság egy választási jelöltlistát hirdetett ki, a Magyar Összefogás elnevezésű listát. Lapunkban bemutatjuk a Magyar Összefogás 35 jelöltjét, akiket terveikről, céljaikról és elképzeléseikről kérdeztünk.
Hugyik Richárd 1981-ben született Zentán. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén diplomázott. 2008 és 2010 között a Zentai Gimnázium oktatója. 2012–2013-ban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet titkára. 2013 óta a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ igazgatója. 2014 és 2018 között a Magyar Nemzeti Tanács Kulturális Bizottságának tagja. Szabadidejében szeret olvasni. Hugyik Richárd a Magyar Összefogás listáján a 9. helyen indul jelöltként a nemzeti tanácsi választásokon. Beszélgetésünk elején arra kérdeztünk rá, milyen ügyekkel foglalkozott a leginkább az elmúlt években a Thurzó Lajos központ vezetőjeként.
– Szerteágazó feladatokat lát el a központ Zenta községben, ezek közül a közművelődési funkciókkal kapcsolatos kérdések a leglényegesebbek, hozzánk tartozik a zentai Városi Könyvtár, ezért a könyvtár minden technikai, állománygyarapítási ügyével, a könyvtárosok továbbképzésével, nemzetközi kapcsolattartással is foglalkoztunk. A művelődési ház, a színház is hozzánk tartozik, a tevékenysége ennek is meglehetősen szerteágazó és színes, lényegében a nagy művelődési rendezvények a színházban zajlottak le az elmúlt időszakban, a vajdasági magyar színházak vendégszereplései is itt mennek végbe, jók tehát a kapcsolatok Szabadkával, Újvidékkel is ezen a téren, igaz, mindezt anyagi lehetőségeinkhez mérten tudjuk megvalósítani, a koronavírus-járvány komoly visszaesést hozott ebben a tekintetben. A művelődési egyesületekkel is együttműködünk, próbálunk segíteni a szereplések megvalósításában, teret adunk azokhoz, s a szervezésben is igyekszünk a segítségükre lenni. Az elmúlt tíz év során, amióta a központ vezetője vagyok, elmondhatom, jó együttműködést valósítottunk meg az óvodákkal, általános- és középiskolákkal is, a bábszínházaknak, kiállításoknak, középiskolai ballagásoknak is helyet adtunk folyamatosan. Filmvetítéseket tartottunk, irodalmi találkozókat szerveztünk. Szintén hozzánk tartozik közgyűjteményi intézményünk, a zentai Városi Múzeum is, műtárgyvásárlásban, az épület állagmegőrzésének igen súlyos kérdésének megoldásában, kiállítás-szervezésben, nemzetköziműtárgy-kölcsönzésben is részt vettünk ennek köszönhetően. Művelődési központunk Felsőhegyen és Tornyoson is rendelkezik egy-egy fiókkönyvtárral, tehát vidéken is részt tudunk venni a közművelődés szervezésében. A hagyományápolás terén az Ispiláng zentai gyermeknéptánc-csoport jelentős, jelenleg mintegy kilencven diák foglalkozik néptánccal, nagy munkát végeztünk el az elmúlt évtizedben, valamennyi tanár kiválóan foglalkozott a gyerekekkel, ezért ma elmondhatjuk azt, amit korábban nem: virágzó népművészeti élet létezik ma Zentán, hiszen nemcsak néptánc, hanem népdalkör, népzeneoktatás is van, ezek a tevékenységek az úgynevezett internátus épületében bonyolódnak le.
Van olyan eredmény, amire különösen büszke az utóbbi évekből?
– Számos kihívással szembesülni kellett, s nagyon sok felemelő pillanat is volt. A büszkeséget annak a ténye jelenti, hogy stabilizálni tudtuk a művelődési központnak a létét, stabil fejlődési pályán tartjuk, s szerteágazó tevékenységgel láttuk el. Zenta kisváros, ehhez képest nagyon sok rendezvényt szervezünk és fogadunk be. Arra is büszkék lehetünk, hogy a Városi Könyvtárban hét évvel ezelőtt lezajlott a nyílászárók cseréje, de a terveink között szerepel a belső terek korszerűsítése, a művelődési ház auláját pár évvel ezelőtt újították fel. A legnagyobb büszkeségünk a hamarosan megvalósuló, közösségi térré fejlődött zentai szefárd-ortodox kis zsinagógának a közeljövőben esedékes átadása. Számos projektet zártunk le sikerrel. Eredményeket értünk el tehát az épített örökség védelme, de a felújítások, új terek kialakítása vonatkozásában is.
Milyen kihívást látott a magyar nemzeti tanácsi választásokban, miért döntött a jelöltség mellett?
– Úgy vélem, jó rálátásom van Zenta kulturális életére, ez a város a Tisza mente művelődési, egészségügyi, oktatási központjának számít, ezért a környező településekkel is jó az együttműködés, tapasztalatcsere zajlik állandó jelleggel. A cél voltaképpen az, hogy a következő időszak jelentős kihívásaival is sikeresen megbirkózzunk. Konkrétan fogalmazok: nehéz időszak előtt állunk, ez a világpolitikai helyzetből, energetikai helyzetből következik, s nem akarok sötét fellegeket festeni, de bizonyára számos nehézséggel találjuk majd szembe magunkat, s a kultúra területére is begyűrűznek majd azok a gondok, amelyek másutt láthatóak. Stabilitásra van szükség, szerénységre, a határok megfelelő belátására, az elért eredmények fenntartására, minden belső erő megtalálására annak érdekében, hogy továbbra is sikerekről tudjunk beszámolni a kultúra területén. Az elmúlt időszakban Hajnal Jenő MNT-elnöknek, a magyar kormányzattal megvalósított kiváló összeköttetéseknek köszönhetően egy fejlett intézményes háttér alakult ki. Ez a hálózat nagyon jelentős erőforrás. Azt is látnunk kell, hogy a művelődési élet sikere azoktól az egyénektől függ, akik szívvel-lélekkel végzik a munkájukat a kultúra érdekében. Ha mindez megvan, akkor az intézményeink a jövőben is meg tudnak maradni és tartalommal is fel tudjuk azokat tölteni. Derűlátó vagyok e tekintetben, s magam is ezt a célt szolgálom majd MNT-tagként.
