Az oktatás jövője, a jövő oktatása címet kapta az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Szövetségének idei, sorrendben 27. Szabadkai Nyári Akadémiája, amelynek résztvevői és a mintegy negyvenegy előadó, több oldalról is megvizsgálja ezt a témát, számos más fontos témára kitérve.
A Nyári Akadémia megnyitója tegnap volt a Városháza dísztermében, ahol De Negri Ibolya, az ÉMPE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket:
– A vajdasági, magyar nyelven oktató pedagógusok szakmai továbbképzésén, az anyanyelvünk ápolásán, identitásunk megőrzésén túl, cél a korszerű, aktuális oktató-nevelői munkához új ismereteket, út ötleteket, új szemléleteket is nyújtani a pedagógusok számára. Napjainkban, felgyorsult világunkban, a jelen pedagógusok mindennapjai tele vannak kihívásokkal, mert a globalizáció, a technológia és a társadalmi változások is, folyamatosan alakítják a pedagógiai világot. Az iskoláknak olyan képességeket kell fejlesztenie, amelyek a gyorsan változó világban, megfelelő kompetenciákkal segítik tartani a lépést a jövő munkavállalóinak, akik jelenleg az iskolapadokban ülnek, vagy ezután fognak beülni – emelte ki De Negri Ibolya.
A pedagógusok munkájának és a Nyári Akadémia fontosságát hangsúlyozta dr. Maruzsa Zoltán, a magyar belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára:
– A magyar kormány felelősséggel tartozik a külhoni magyarságért, így az oktatásért is, hiszen az oktatásban gyökeredzik a jövő. Amikor a külhoni magyar oktatási rendszerről beszélünk, akkor összességében 3500 óvodáról és iskoláról van szó, ahol részben vagy teljes egészében magyar tanítás zajlik. A magyarul tanulók száma a Kárpát-medencében, a határokon túl, nagyjából 250 ezer főt tesz ki. A magyarországi intézményrendszer nagyjából 6000 köznevelési intézményt ölel fel, másfél milliós létszámot kiszolgálva. Ez mutatja azt is, hogy nagy területen vagyunk jelen, sok helyszínen, a létszám viszont kisebb az átlagosnál. A magyar kormány oktatási-nevelési támogatásaiban, hosszú évek után változás állt be, a támogatási összeg a korábbi 22 ezer forint helyett, immár százezer forintot tesz ki. Bízunk abban, hogy ez is ösztönzőleg hat a magyar tanítási nyelvű intézmények választásában. Folyamatban van a beiratkozási és az iskolabuszprogram, de az elmúlt években a magyar kormány az óvodafejlesztésre is fókuszált, hiszen az óvodaválasztás nagyon sokszor kihat az iskolaválasztásra is. A Kárpát-medencében 2016 óta 900 óvodai fejlesztés, beruházás valósult meg, Vajdaságban ötven óvoda felújítására és két új óvoda építésére is sor került – fejtette ki Maruzsa Zoltán, aki a digitális lehetőségekről, elérhetőségekről is szólt.
– Minden olyan tartalomfejlesztés, ami helyet kap a tankönyvekben, a nemzeti köznevelési portálon, az elérhető és letölthető, bárki használhatja a Kárpát-medencében. Teljesen más most a helyzet, mint amikor fénymásolni, sőt csempészni kellett a határon tankönyveket. Az online platformon digitális méréseket is végzünk, az ezeken való részvétel lehetőségét pedig a külhoni oktatási intézmények számára is biztosítani fogjuk, ez a mérés azt mutatja meg, hogy a közös oktatási térben hol helyezkednek el. Ezek az adatok tanulságul szolgálhatnak és hozzájárulhatnak a fejlődéshez. Arra törekszünk, hogy amit az otthoniak számára fejlesztünk, az elérhető legyen mindenhol a külhonban is – tette hozzá Maruzsa Zoltán.
Fotó: Molnár Edvárd
Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási titkár egyebek közt az emelte ki, hogy az ÉMPE Nyári Akadémiája továbbra is a tudásszerzés remek fóruma:
– A gyorsan változó világunkban gyorsan kell alkalmazkodni mindenhez. Az oktatói nevelői munkában is új módszerekre, új szemléletekre van szükség a diákok motiválásához és a kompetenciák fejlesztéséhez. Nehéz, összetett és tiszteletre méltó a pedagógus feladata, ezért folyamatosan tanul, halad a korral. A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság számára fontos feladat, hogy a pedagógusaink számára megteremtse a feltételeket a színvonalas és hatékony munkához. Pontosan ezért ösztönözzük a pedagógusok szakmai továbbképzését, igyekszünk biztosítani az iskoláknak a szükséges felszereléseket, felújítani az intézményeket, korszerűsíteni, jobbá tenni a tantervet, a tankönyveket – hallottuk Szakállas Zsolttól.
Az egybegyűlteket Matin Hajnalka, Szabadka város oktatási, szociális és egészségügyi kérdésekkel megbízott polgármesteri tanácsosa is köszöntötte:
– Óriási kihívások előtt állnak a pedagógusok, változnak az elvárások és a módszerek, ez pedig magával vonja a szükségét annak, hogy a pedagógusok folyamatosan képezzék magukat. Jó pedagógus nélkül nincs jövő, de szabad, korszerű és minőségi oktatás nélkül nem lesznek jó iskolák. Fontos az, hogy az iskolarendszer olyan tudást nyújtson, amely biztos jövőt adhat a gyermekeinknek. Az oktatás megújítása nagyon széles társadalmi kérdés és politikai akarat kell hozzá. A mi fő célunk a magyar nyelvű oktatás fejlesztése és a 21. század elvárásaihoz való felzárkóztatása. Gyermekeink szülőföldön való maradásának egyik fő tényezője az anyanyelven történő oktatás. Ezért is teszünk minden évben erőfeszítéseket ahhoz, hogy fennmaradjanak a kis létszámú osztályok. Ez az alapja a megmaradásunknak is, hiszen a szülőföldben való gondolkodásunk egyik alappillére – a művelődés, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a vallásosság mellett –, az oktatás – mondta Matin Hajnalka.
A beregszászi dr. Váradi Natália a Kárpát-medencei testvérszervezetek nevében köszöntötte a részvevőket:
– Az oktatási hivatás nem csupán munka, hanem egy életre szóló küldetés. A pedagógusok kiemelkedő szerepet játszanak abban is, hogy a kultúránk, a hagyományaink továbböröklődjenek. A pedagógusok nemcsak oktatnak, hanem értékeket közvetítenek, inspirálják a fiatalokat. A legjobban felszerelt iskolák is csak épületek, lényeges, jövőt formáló tartalommal a pedagógusok töltik meg. A nevelés teremti az embert, az ember a hazát, pedagógusaink pedig ennek az elvnek a nagykövetei. Egy jól működő országnak, egy fejlett világnak nagy szüksége van a pedagógusokra. Semmiféle számítógépes szoftver, digitális eszköz nem helyettesíti a gyermekeket átölelő szeretetet, odafigyelést, törődést, a tanítás türelmét. Habár más-más helyzetben vannak a vajdasági, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar pedagógusok, a kihívásaik, a céljaik, ugyanazok, nemzetiségi iskoláinkat megtartani és fejleszteni. Nálunk háború zajlik, sok időt töltünk az óvóhelyeken, pincékben, zúgnak a légiriadók, a tanév során gyakran nem volt villanyáram, se fűtés, de a tanáraink olyanok, mint a gyertyaláng a sötétben, irányt mutatnak, melegséget adnak és elűzik a félelmet a gyermekek szívéből – hallottuk dr. Váradi Natáliától.
A jövő oktatása témájára az első előadást dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos tartotta meg. A megnyitón mások mellett megjelent Horváth Péter, a magyarországi Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Kiss Dávid, a magyarországi Oktatási Hivatal Elnöki Kabinetjének fő osztályvezetője, Benyovszky Anna Andrea, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Varjú Potrebity Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatási kérdésekkel megbízott tagja, Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója, dr. Pintér Krekity Valéria, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar oktatással megbízott dékánhelyettese, Mandák Csaba a magyarországi Innovatív Pedagógiai Műhely ügyvezetője.
A rendezvényen a Palicsi Színjátszó Grund tagjai a Valahol Európában című musicalből adtak elő részleteket.
