Jerasz Anikó (Molnár Edvárd felvétele)
Az itthoni továbbtanulás népszerűsítése érdekében a Magyar Nemzeti Tanács képviselői az elmúlt hetekben a végzős középiskolások szüleivel találkoztak. A 34 középiskola közül 29-et már felkerestek, a jövő hét elején zárul ez a körút. Sok helyen nemcsak a végzős középiskolások, hanem a harmadikosok szülei is jelen voltak, sőt néhány iskolában maguk az érintett diákok is, az iskolákon múlott, ki hol hogyan szervezi meg e rendhagyó szülőértekezletet.
Mit mutat a tapasztalat, a szülők mennyire tettek eleget a meghívásnak?
Petkovics Márta (Molnár Edvárd felvétele)
– Először is szeretném megköszönni az iskolaigazgatók részéről tanúsított együttműködést, az ő jó szervezési készségüknek köszönhető az, hogy nagyon sok iskolában szinte 100 százalékban jelen voltak az érintett szülők. Az intézmények 90 százalékában – az iskolaigazgatóknak, osztályfőnököknek köszönhetően – nagyon jól meg volt szervezve ez a találkozó. Nem véletlenül összpontosítottunk erre az időszakra, hisz most zárult az első negyedév, és az intézményekben egyébként is kellett rendes szülőértekezletet is tartani, erre szerettünk volna rákapcsolódni, hogy ezen ismertessük az itthoni továbbtanulás lehetőségeit és mindazokat a programokat, amelyekkel támogatjuk a fiatalokat, ha itthon iratkoznak be valamely egyetemi karra. Számos helyen az ismertetőnk után folytatásként megtartották a rendes szülői értekezletet is, ahol az osztályzatokról, aktuális gondokról volt szó – hallottuk Jerasz Anikótól, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökétől. Petkovics Márta, az MNT Végrehajtó Bizottságának és oktatási bizottságának tagja is azt erősítette meg, hogy sok helyen nem csak szinte kivétel nélkül minden érintett szülő megjelent, hanem nagyon aktívak voltak, nagyon sok kérdést is feltettek. Mint hozzátette, a magyarság számára kiemelten fontos, az MNT által társalapított intézményekben vett részt a legkevesebb szülő ezeken a rendhagyó szülői értekezleteken. A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban egyetlen egy szülő jelent meg, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban a 48 érintett szülő közül mindössze 8.
– Tehát ez a két iskola volt az, amely úgy gondoljuk, hogy nem tett teljes mértékben eleget a felkérésünknek. Csalódás volt ez számunkra, hisz tudjuk, hogy épp a legjobb gimnáziumokból választja a legtöbb diák a külföldi, elsősorban magyarországi továbbtanulást. Nekünk épp ez volt a célunk, hogy elsősorban az ő szüleiket szólítsuk meg, hogy gondolkodjanak el az itthon, a szülőföldön való továbbtanulás lehetőségén. Időben kiértesítettük ezeket az iskolákat is, ők határozták meg a szülőértekezlet időpontját, mi ehhez alkalmazkodtunk, és valóban azt gondoljuk, hogy a részünkről nem történt mulasztás, az ő hozzáállásuk viszont nem volt kielégítő – tette hozzá Petkovics Márta.
Mi érdekelte leginkább a szülőket? Mire vonatkozott a legtöbb kérdés?
– Tapasztalatom szerint az ösztöndíjakra és az újvidéki Európa Kollégium nyújtotta lehetőségekre vonatkozott a legtöbb szülői kérdés. A szülők megköszönték, hogy ilyen részletesen tájékoztattuk őket, mert nagyon sokan közülük nem is tudtak ezekről a lehetőségekről. Az egyes helyszíneken felvetődtek olyan konkrét kérdések is, hogy az Európa Kollégiumban van-e hangszigetelt szoba, ahol a zeneakadémia hallgatói gyakorolhatnak. Az Európa Kollégium igazgatónőjétől érdeklődtem, kiderült, valóban készítenek elő egy ilyen szobát. Nagyon konkrét, gyakorlatias, úgy is mondhatnám, életszagú kérdéseket tettek fel a szülők. Mindenütt a tájékoztató, emlékeztető szórólapot is megkapták, amelyet 1500 példányban készítettünk el, ebbe beleírtunk, mit tudunk nyújtani az itthon továbbtanulóknak, az időpontokat, elérhetőségeket is feltüntettük, hogy ha további kérdések merülnek fel, mely telefonszámokon érdeklődhetnek – fejtette ki Petkovics Márta.
– Szembesültünk azzal, hogy a szülők többsége nem tudott ezekről a programokról, amelyek gyermekeiknek az egyetemre való sikeres bejutását, beiratkozását segítik, például a szerb nyelvtanfolyamjainkról, amelyek a nyár folyamán, ill. szeptember hónapban kerültek megszervezésre. Megfogalmazódott az a kérdés a szülők részéről, hogy további helyszíneken is megszervezhető-e ez a tanfolyam. Természetesen igen. A felvételi felkészítő programok iránt is sok szülő érdeklődött, újdonság volt számukra, azt tudakolták, ezek hogyan zajlanak, a tantermi foglalkozásokra az eddiginél több helyszínen is sor kerülhet-e. Illetve felmerült, mi történik, ha gyerekeik a sikeres felvételi után elnyerik az ösztöndíjat, ám nem tudják beírni a következő évet, évet ismételnek. Erre is van egy megoldásunk: ha az egyetemisták a nyelvi nehézségek vagy a tantárgyak nehézsége miatt nem tudják a következő évet beírni, amíg ismétlik az előző évet, arra az időszakra nem kapnak ösztöndíjat, de mihelyt beírják a következő évet, lehetőségük van ismét ösztöndíjban részesülni – ismertette a lehetőségeket az MNT VB elnöke.
Úgy tudom, a szülőket az is érdekelte, mi történik azt követően, ha az ösztöndíjas megszerzi a diplomát, mi van akkor, ha külföldön keres munkát, ha itthon nem talál munkahelyet.
– Ez is szóba került. A pályázati kiírás alapján a diplomaszerzés után három évig itthon kellene munkát vállalniuk e fiataloknak, lehetőség szerint a saját képesítésüknek megfelelően. Magyarországon és mindenhol a világon így van ez, ha ösztöndíjszerződést ír alá valaki, akkor valamire kötelezik azt, akinek folyósítják az ösztöndíjat. Nekünk az a célunk, hogy az itt megszerzett oklevéllel itthon helyezkedjenek el, természetesen mi munkát nem tudunk ezeknek az ösztöndíjasoknak adni, viszont tudunk segíteni, arra törekszünk, hogy ha hozzánk fordulnak, útmutatót adjunk, hol keressenek a képesítésük alapján munkát. Egyébként, ha valaki nem tud itthon munkát kapni, természetesen a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez fordulhat külön kérelemmel, amelyben megindokolja, hogy nem tud munkalehetőséghez jutni, hol mindenhol próbálkozott, talált zárt kapukra, és egyéni elbírálásban részesül – fejtette ki Petkovics Márta.
– Ugyanez a helyzet – ezt annak alapján említem, hogy erre vonatkozó konkrét kérdést is kaptunk szülőktől –, ha az alapképzést itt végzi a fiatal, a mesterképzésre csak valahol külföldön tud beiratozni, mert nincsenek megfelelő szakirányok, illetve a külföldiek vonzóbbak, ez esetben is ezt egy kérelemmel kell jelezi az MNT elnöke felé és egyéni elbírálásban fog részesülni. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni azt, hogy mi most, a jelen helyzetben nem tudjuk, mi lesz 4-5 év múlva, amikor ezek a fiatalok majd befejezik a tanulmányaikat. Akkor, abban a helyzetben hogyan tudunk majd ezeknek a fiataloknak segíteni, akár a munkavállalás, akár az egyéni elbírálás tekintetében, amelyben az MNT elnöke részesítheti őket, ha nem tudnak a végzettségüknek megfelelő munkakörben, illetve más munkakörben sem itthon, a szülőföldjükön elhelyezkedni – fűzte hozzá Jerasz Anikó.
A szerb nyelven való továbbtanulástól mennyire félnek a diákok, a szülők?
– Amint említettem, a szülők üdvözlik, dicsérik a szerb nyelvtanfolyamot, amelyet nyár folyamán szervezünk a középiskola harmadik osztályát befejezett diákoknak, illetve szeptemberben Újvidéken a felvételt nyert leendő elsőévesek számára szervezett szerb nyelvi felzárkóztató képzést. Újdonság, hogy ez utóbbi október elsejétől folytatódik: az Európa Kollégiumban a szerb nyelv tökéletesebb elsajátítása érdekében minden este másfél órát foglalkoznak a fiatalokkal, ebbe a felsőbb évesek is bekapcsolódtak. Most, beszélgetésünk során már szó volt a felvételi felkészítésről, amely az elmúlt években 13-14 tantárgyból került megszervezésre. A különböző egyetemi karok 10–40–50 ezer dináros összegért szervezik meg, hétvégente, mégpedig szerb nyelven. Mi ezt ingyen szervezzük meg. Sok szülő most hallott arról először, hogy már évek óta magyar nyelven is tudnak az egyetemi karokon felvételizni a magyar diákok, kivéve a Jogi Kart. Ezt az MNT a tartományi oktatási titkársággal közösen érte el. A tartományi titkársággal azon vagyunk, hogy ez évben a Jogi Kart is rávegyük arra, hogy náluk is magyar nyelven is megszervezésre kerüljön a felvételi, hisz létfontosságú, hogy a fiatalok a saját anyanyelvükön felvételizzenek, azonos eséllyel induljanak – adott hangot a véleményének Jerasz Anikó, aki azt is elmondta: sok szülő számára újdonságként hatott, hogy demonstrátorok segítik az elsőéveseket, ezek a felsőbb éves egyetemisták minden segítséget megadnak nekik, egész éven keresztül segítik a beilleszkedésüket, átadják tapasztalataikat. A szülőértekezleteken igyekeztünk arra is rámutatni, hogy az Európa Kollégium is milyen fontos e szempontból, hisz az ott lakó, azonos egyetemi karon tanulók tudják egymást segíteni az előrehaladásban – osztotta meg velünk a véleményét Jerasz Anikó.
A szülőértekezleteket követően december 1-je és 10-e között az érettségi előtt álló magyar diákokat keresik fel a VaMaDisz képviselőivel közösen az MNT képviselői. Ezek a fiatalok a saját tapasztalataikról is el tudnak beszélgetni az érettségi előtt álló fiatalokkal. Tavaszra pedig szintén osztályfőnöki órák keretében a harmadikos középiskolások számára szerveznek tájékoztatót.
