A napokban jutott el hozzánk a hír, hogy egy horgosi fiatal azért nem tudott munkát kapni, mert egy vállalat egyik vezetői posztjának betöltéséhez feltétel a szerb nyelvtudás is, amivel a munkára jelentkező nem rendelkezett az igényeknek megfelelően. A közösségi oldalakon is egymással osztották meg véleményüket az emberek az esettel kapcsolatban, de általában a szerb nyelvi tudás hiányosságaira reagálva is, s abban szinte mindenki egyetértett, hogy bizony ahhoz, hogy boldogulni tudjunk, nem árt ismerni az államnyelvet is.
Mint kiderült, a horgosi Termelők Klubjában a szabadkai L.A. Oxford nyelviskola már évek óta szervez felnőtteknek szóló intenzív nyelvtanfolyamokat, s bár a legutóbbi évkezdéskor, szeptemberben az angol és a német mellett szerb nyelvi kurzus is indult volna, az angol és német kurzus el is indult, de a szerb nyelvi tanfolyamra nem volt elég jelentkező. A Termelők Klubjában több napi keresés után sem találtunk senkit, aki nyilatkozott volna, de Milojević Éva, az L.A. Oxford nyelviskola igazgatónője megerősítette, hogy a szerb nyelvi nyelvtanfolyamon nem volt meg a csoport létrehozásához szükséges minimális létszám sem.
– Csupán 2-3 jelentkező akadt, de végül ők is meggondolták magukat. Ahhoz, hogy elinduljon a kurzus, meg kell lennie legalább a minimális létszámnak, hogy tudjunk dolgozni, hiszen a tanítási módszer lényege a csoportfoglalkozás, a beszélgetés, a mindennapi élethez szükséges szavakat, kifejezéseket szeretnénk megtanítani, a nyelv használatát. Legalább 6-7 jelentkező kell. Heti két órából állna a foglalkozás, ez a minimális létszám esetében havi 3700 dinárba kerülne, de 10–12 fős csoport esetén már olcsóbb is lehet. Hogy nincs meg az érdeklődés, az egyrészt az anyagi helyzetnek is betudható, de sajnos nem egyszer tapasztaltuk már azt is, hogy a szülők például nem tartják fontosnak a szerb nyelv ismeretét, nincsenek tisztában a szerb nyelv fontosságával, mondván, ha ők elboldogulnak a kevés szerb nyelvi tudással, akkor a gyerek is majdcsak elboldogul. Csakhogy a lényegnek nem az elboldogulásnak kellene lennie, hanem a siker elérésének, nem a topogás a lényeg, hanem a haladás. Nem lenne szabad megengedni magunknak azt, hogy az egyébként jól képzett szakember csak azért ne jusson munkához, mert nem ismeri az állam nyelvét – mondta Milojević Éva.
AZ IDFEGENNYELV-TANÍTÁS MÓDSZEREIVEL
Az igazgatónő beszámolt arról is, hogy a 2008-ban indult általános és középiskolásoknak szóló szerb nyelvtanítási programjuk jelenleg hol tart. Míg először 2008-ban csak a középiskolásokat kapcsolták be, a szülők kérésére 2009-ben, amikor másodszor szervezték meg a képzést, már az általános iskola ötödikeseit, hatodikosait is, 2010-ben pedig a harmadik, negyedik osztályosok is részt vehettek. Az idegennyelv-tanítás módszerei szerint tanítottak, heti két órában, az MNT segítségével kiadták a tankönyveket is, az első évben a középiskolásoknak elkészült a Kuliram, dakle postojim tankönyvsorozat, elsőtől negyedik osztályosoknak, 2009-ben az ötödikeseknek, hatodikosoknak szóló Četujem, dakle postojim, 2010-ben pedig a harmadikosoknak, negyedikeseknek szóló Kapiram, dakle postojim tankönyvsorozat. Mint az igazgatónő mondta, lanyhult az érdeklődés, a Magyar Nemzeti Tanács sem támogatja most már anyagilag ezt a programot, de négy településen, Kishegyesen, Magyarkanizsán, Adán és Törökfaluban ma is megszervezik a képzéseket, míg például Topolyán, Zentán, Moravicán nincs meg ehhez az érdeklődés.
A Magyar Nemzeti Tanács is foglalkozik a szerb nyelvi tudás erősítésével. Egyrészt erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az iskolai oktatásban a szerb nyelv tanulása megreformálódjon, másrészt intenzív szerb nyelvi felzárkóztató képzést szerveznek a középiskolásoknak és az elsős egyetemistáknak. Tavaly az elsőéves egyetemistáknak szeptemberben, a harmadikos középiskolásoknak pedig nyáron tartottak szerb nyelvi képzést, de azon is gondolkodnak, hogy a képzést nem ártana a nagyobb iskolaközpontok közelében megszervezni, és nem nyári táborként, hanem év közben.
A MINISZTÉRIUM NEM VÁLASZOL
A hatékonyabb iskolai szerb nyelvoktatást szolgáló átfogó tantervreformmal kapcsolatban megtudtuk, hogy az illetékesektől mind a mai napig nem érkezett válasz. Az MNT 2006 augusztusában levelet írt az Oktatási Minisztériumba, a Nemzeti Oktatási Tanácshoz, 2007 márciusában a Vajdasági Pedagógiai Intézet által elkészített általános iskolai I-VIII. tantervjavaslat szakmai véleményezése és támogatása is megtörtént. 2010-ben az MNT oktatási bizottsága ismételten jóváhagyta a Vajdasági Pedagógiai Intézet által kidolgozott 1-8 osztályos programot, amit a Vajdasági Pedagógiai Intézet ismételten elküldött elfogadásra a Szerbiai Oktátás- és Nevelésfejlesztési Intézetnek. Azóta is írtak már több kérelmet, legutóbb kb. egy hónapja is a miniszternek, hogy kérik az érdemi lépést az ügyben, de válasz ezidáig még nem érkezett.
Az MNT-ben 2008-ban már megszületett egy koncepció a III. és IV. osztályos középiskolások szerb nyelvi felzárkóztató képzésére vonatkozóan. Ekkor Józsa László volt az elnök, kérésünkre informált minket az akkori koncepcióról. Az akkor felvázolt elképzelés legfontosabb célcsoportja az egyetemi tanulmányokra aspiráló fiatalok, tehát elsősorban a végzős középiskolások, valamint velük egyidejűleg a harmadik osztályosok is.
„Maga a felzárkóztató szerb nyelvi képzés iskolán kívüli, alkalmas méretű, aránylag kis létszámú csoportokban szervezendő, részben külső pénzforrásból is támogatott, de a tanuló számára is – kedvezményes összeggel számított – fizetős nyelvoktatás volna. Megkerülhetetlen az érdekeltek saját tehervállalásának megkövetelése, mivel egyedül ez garantálja a projektum komolyságát. A képzési programnak, a hivatalos középiskolai szerb nyelvi programtól eltérően, kevésbé kell koncentrálnia az irodalmi vonatkozású tananyagra, hanem – modern módszertan alkalmazásával – elsősorban a színvonalas szakmai és mindennapi konverzációs ismeretek elsajátítását kell megcéloznia” – olvasható a dokumentumban. A Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottsága 2008. 05. 19-ei ülésén fogadta el ezt a koncepciót, és támogatta annak végrehajtását.
Nos, ez volt az a felzárkóztató szerb nyelvi képzés, amelynek lebonyolítását a szabadkai L.A. Oxford nyelviskola bonyolította le.
A 90-es évek közepén az Észak-bácskai Magyar pedagógusok Egyesülete is foglalkozott a hatékonyabb szerbtanítással, Kucsera Géza akkori elnökségi tag elmondta, adatokat gyűjtöttek, szakmai tanácskozásokat szerveztek, és új tanterv készítésén is dolgoztak a Vajdasági Pedagógiai Intézettel közösen. Ki is alakult egy koncepció, egy beszédközpontú koncepció, amelynek célja a nyelvi struktúrák élethelyzetekben való gyakorlása volt, de a minisztérium végül nem fogadta el ezt a koncepciót.
– Játékosan, könnyedebben elsajátítható nyelvtanulási módszer kellene, amely nagyobb szabadságot ad a tanároknak is. Meggyőződésem, hogy hatékonyan úgy lehet tanítani a szerb nyelvet, hogy idegennyelvként tekintünk rá, és az idegennyelv tanítás módszereit alkalmazzuk. Ez lehetne a megoldás. Nem archaikus szövegek fordítására, nem a gyerekek világától távol álló irodalmi szövegek elemzésére kellene hangsúlyt fektetni, hanem az alapvető kommunikációs készség kialakítása a cél. A koncepciót nem fogadta el a minisztérium. És ki is mondom: azt gondolom, hogy a mindenkori kormánynak nem is érdeke, hogy a magyarok megtanuljanak jól szerbül. Pedig a szerb nyelv ismerete létkérdés, így sikerül azonos eséllyel indulni például a munkavállalás terén, így sikerül megállni a helyünket olyan helyzetekben, amelyekben gyengébb szerb nyelvi tudással kevésbé lehet boldogulni. A fiatalokat arra bátorítom, hogy tanuljanak szerbül, mert ez az egyik feltétele a könnyebben boldogulásnak – mondta Kucsera Géza.
