Az érettségi körüli huzavona bizonyítja talán leghívebben, hogy mennyire döcögősen halad az oktatási reform Szerbiában. Az érettségi vizsgának kellene ugyanis szimbolizálnia egy-egy oktatási fokozat lezárását, és egyúttal belépőt jelentenie a következő fokozatba. Afelé haladunk tehát, hogy a középiskolák és az egyetemek fokozatosan beszüntetik a felvételi vizsga jelenlegi formáját, és amíg erre várunk, addig az idő vészesen múlik. Már csak egy év maradt hátra ugyanis ahhoz, hogy az általános iskolákban elnyerje megcélzott formáját a záróvizsga, amely a jelenlegi hetedikesekre vár.
Az idei „kisérettségizők”, azaz a nyolcadikosok lesznek tehát az utolsók, akik csak két tárgyból vizsgáznak, azt is 75 százalékban ismeretlen és 25 százalékban a feladatgyűjteményben már közzétett, ismert feladat alapján. A folyamat 2011-ben kezdődött, amikor az általános iskolát az a nemzedék végezte, amelyik reformált tanterv szerint haladt végig a nyolc osztályon. Abban az évben a matematikát és az anyanyelvi vizsgát 50 százalékban ismert, illetve 25-25 százalékban részben ismert és ismeretlen feladatok közül kapták. Tavaly növelték az ismeretlen feladatok arányát, az idén ugyancsak. Pontosabban a 2013-ban záróvizsgázó nyolcadikosok 25 százalékban részben ismert, és 75 százalékban ismeretlen feladatokat kell megoldaniuk. Jövőre továbblép a rendszer, és minden feladat ismeretlen lesz, ráadásul a két alapvető tárgy mellé egy harmadik lép. A tervek szerint a matematikán és az anyanyelven kívül a tanulóknak a legjobb tudásuk szerint egy vegyes felmérőt is ki kell tölteniük, melybe kérdések kerülhetnek történelem, földrajz, biológia, fizika, vegytan tárgyakból.
Amíg a kisérettséginek nevezett, az általános iskolát lezáró vizsga lassanként helyet talál magának oktatási rendszerünkben, a nagy reform várat csak magára. Alig egy hónappal ezelőtt mutatták be Belgrádban a Nemzeti Oktatási Tanácsnak a középfokú oktatást záró, általános-, szak- és művészeti érettségi vizsgát, valamint a hároméves középiskolai oktatást fejező záróvizsgát. Az ún. nagyérettségit szintén fokozatosan vezetik majd be 2015–2019 között.
A nyilvános vita előtt álló javaslat szerint mindhárom érettséginek lesz egy kötelező és egy feltételes része, ez utóbbit csak bizonyos egyetemi karokra való iratkozás esetén kell letenni. Általános érettségit tennének a gimnazisták, és ez a vizsga egyúttal belépő lenne az egyetemi karok valamelyikére is, azaz helyettesítené a felvételit. Kötelező lesz mindenkinek a matematika és az anyanyelv, továbbá az első idegen nyelv, negyedik vizsgaként pedig a tanulók kiválasztanak egy tantárgyat a kijelöltek közül.
A négyéves szakközépiskolák végzősei szakérettségit tesznek majd, ennek kötelező része szakmai és általános tárgyak közül kerül ki. A szakvizsgarészben a diákokat elméleti és gyakorlati megmérettetés is várja, az általános tárgyak közül pedig vizsgát kell majd tenni anyanyelvből és még egy tárgyból, melyet a felkínáltak közül választanak ki a tanulók képességüknek megfelelően.
A művészeti középiskolák esetében művészeti jellegű képességvizsga szerepel a javaslatban, azaz elméletben és gyakorlatban kell majd bizonyítani a tudást, az ügyességet és a képzettség fokát, az érettségi általános részében pedig anyanyelv és irodalom, valamint az első idegen nyelv szerepel. További részletekre még nem derült fény.
Viszont nagy újdonság lesz a hároméves szakközépiskolák végére tervezett érettségi, melyre sokan nem számítottak. A javaslat szerint a vizsga ez esetben is elméleti és gyakorlati részből áll majd, vagyis a gyakorlati munkát elméletileg is meg kell majd indokolniuk a végzősöknek.
