Több mint harminc óvó- és tanítónő, illetve tanár vett részt a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ újabb képzésén, amely a Vajdasági Pedagógiai Intézet által akkreditált program, és nyolc pontot ért. A Magyarkanizsa község három településének öt intézményét képviselték a megjelent pedagógusok. A péntek délutáni, műhelymunkákkal tarkított előadáson a kiégés volt a központi téma, ami ugyan nem csak a pedagógusokat érinti, de ők az egyik legveszélyeztetettebb réteg. A jelenlevőket Jerasz Anikó, a központ igazgatója köszöntötte.
– A kiégési szindróma olyan tünetegyüttes, amely valamilyen hosszú távú, fokozott érzelmi, mentális megterhelés súlya és kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre. A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok időnként minden ember számára azt a gondolatot vetik fel, hogy jobb lenne nem dolgozni, vagy valami egészen mást csinálni ahelyett, amit tennem kell. Ha azonban minden munkanap ezzel a gondolattal indul és/vagy végződik, az már nem egyszerű fáradtság, hanem a kiégés kezdetére utaló jel is lehet. Számos hivatással együtt, az elmúlt évtizedek alatt a pedagógusok munkája is jelentősen átalakult. A követelmények egyre emelkednek, ami gyakran nem párosul a munkafeltételek és az életminőség javulásával, így ezt a társadalmi csoportot is jelentősen veszélyezteti a kiégés jelensége. A pedagógus fásultsága vagy kimerültsége azonban nem csupán személyes probléma. A diákok és a szülők életére is hatással van, hogy a tanárok milyen lelkesedéssel végzik a munkájukat – mondta egyebek között Jerasz Anikó, majd hozzátette:
– Amikor meghirdettük áprilisi képzéseinket, azt tartottuk szem előtt, hogy időszerű, sokakat érintő, éppen emiatt nagy érdeklődéssel várt programot biztosítsunk az érdeklődők számára, ugyanis az akkreditáltatásnál is azt fogalmaztuk meg elsődleges célként, hogy a témával kapcsolatban növeljük az oktató-nevelő munkában dolgozók tudásszintjét, valamint lehetőséget biztosítsunk a kiégési szindrómával kapcsolatos alapismeretek megszerzésére, ezért a program az általános kompetenciák elsajátítására irányul – mondta a központ igazgatónője.
A képzés előadói Bús Szuzanna okleveles pszichológus és Márta Ottília óvónő voltak, akik olyan kérdéseket boncolgattak, mint a kiégési szindróma lehetséges forrásai, a stressz és a kiégés kialakulásának a felismerése. Felvázolták a lehetséges stratégiákat is.
Bús Szuzanna, kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a kiégés bizony egy visszafordítható folyamat, és ha valaki tapasztalja saját magán ennek jeleit, bátran forduljon például pszichológushoz.
– Manapság nagyon aktuális téma a kiégés. Leginkább a pedagógusok, egészségügyben dolgozók, tűzoltók, rendőrök, jogászok az érintettek, mert ezekre a területekre jellemző leginkább az empátia és az azonosulás területén való túlzott igénybevétel – mondta a pszichológus, aki hozzátette, hogy erős érzelmi megterhelést jelentenek az empátiás munkamódot igénylő szakmák. A pénteki továbbképzésen a stressz és a kiégési szindróma közötti különbségekre is fény derült, illetve ismertették az okokat és tüneteket, a szövődményeket és a megelőzés lehetőségeire is válaszokat adtak. – Nagyon fontos, hogy a pedagógusok is merjenek segítséget kérni a szakemberektől, illetve ajánlani szoktuk a csapatépítéseket is, ahogy azt itt is a képzés során megmutatjuk. A kommunikációra, az együttműködésre, a partnerség kialakulására különösen oda kell figyelni. Egyénfüggő, hogy kinél jelenik meg a kiégés, de kutatásaim alapján az idősebb korosztályt érinti leginkább, ám az nem törvényszerű, hogy csak őket – mondta Bús Szuzanna, aki hozzátette: – Elengedhetetlen, hogy az egyén felismerje magában azt, hogy jelen van nála a kiégés és merjen segítő szakemberhez fordulni, illetve jó, ha a következőket is megfogadja: legyen énideje, töltsön sokkal több időt magával és a családjával. A megelőzésre a sport, az olvasás is nagyon jót tesz.
A képzés során a pedagógusok megismerhettek különböző technikákat is, amik a lelki épségüket szolgálják.
Nyitókép: A pedagógusok csapatmunkában is dolgoztak
