Ma a szerb kormány képviselői fogadták az Európai Parlament Külügyi Bizottságának többnapos szerbiai–koszovói látogatásán tartózkodó küldöttségét, amely később a parlamenti ellenzék képviselőivel is asztalhoz ült. A beszélgetések során elsősorban Szerbia uniós integrációjának a jövőjéről, valamint az eddigi reformokról volt szó, de arra is kitértek a felek, hogy miként befolyásolják Szerbia integrációját a május végén esedékes európai parlamenti választások, valamint arra, hogy milyen szerepe van vagy kellene lennie a parlamentnek az ország életében. A küldöttség képviselői elsősorban a gazdasági, a közigazgatási, valamint a joguralom területén megejtett reformokra voltak kíváncsiak. Nela Kuburović igazságügyi miniszter külön kitért a 23. és 24. tárgyalási fejezetekre, illetve a területükön elvégzett feladatokra, tekintettel arra, hogy ezeket a legfontosabb tárgyalási fejezetek között tartják számon.
Ana Brnabić miniszterelnök arról biztosította David McAllistert, az EP szerbiai jelentéstevőjét és a Külügyi Bizottság elnöklőjét, hogy Szerbia a jövőben is az európai integráció, és ezzel összefüggésben az ország modernizációjának az elkötelezettje marad. A kormány sajtóközleménye szerint McAllister elismerően szólt az eddigi integrációs folyamatról, a reformokról, de kitért az új médiastratégiára is, amely szerinte átlátható, és minden releváns tényezőt felkaroló folyamatban készült.
TILTAKOZNI ALKOTMÁNYOS JOG
McAllister az ellenzék képviselőivel is találkozott, majd a köztársasági parlament szerepéről nyilatkozott belgrádi sajtótájékoztatóján. A parlament a demokratikus párbeszéd és véleményütköztetés központi színtere, ezért a képviselőknek érdemes alaposan megfontolniuk, bojkottálják-e a munkáját – emelte ki, célozván arra, hogy az ellenzéki képviselők egy része nem vesz részt a parlament munkájában. Az ellenzéknek talán inkább arra kellene összpontosítania, hogy túltegye magát a megosztottságon – jegyezte meg, mondván: „A Szerbiához hasonló országokban túl sok az olyan politikus, aki úgy tekint magára, mint az ország következő elnökére. Ez azt jelenti, hogy az ellenzék soraiban túlságosan sok a tábornok és túlságosan kevés a katona.”
Ami a tavaly novemberben kezdődő polgári és ellenzéki tüntetéseket illeti, a jelentéstevő megismételte az EU korábban közölt álláspontját, miszerint a polgároknak az alkotmány szavatolja a tiltakozáshoz való jogot.
MEGOSZTÓ SAJTÓSZABADSÁG
A Deutsche Welle Rádiónak nyilatkozva McAllister a sajtószabadság kapcsán a megoszló véleményekre mutatott rá. Az államvezetés szerint a sajtó szabad, az ellenzék szerint viszont katasztrofális állapotok uralkodnak a médiában – emelte ki, majd megállapította: „Az, hogy sikerül-e segítenünk Szerbiának, hogy jogállammá fejlődjön, ez a nyugat-balkáni térség egészének a szempontjából fontos. Ezért tévednek azok, akik azt állítják, hogy az Európai Uniónak nem fontos Szerbia.” A köztársasági parlament kapcsán McAllister felajánlotta az EU segítségét a parlament új ügyrendje kidolgozásának a tekintetében, valamint elmarasztalta a gyakorlatot, hogy a képviselőház az esetek többségében sürgősségi eljárásban fogadja el a beterjesztéseket, továbbá indokolatlanul sok módosítási indítványt nyújtanak be a képviselők, s ennek az érdemi vita látja kárát.
A koszovói kérdés, valamint azzal összefüggésben a szerb és az albán nép egymástól való elkülönítésének kapcsán az EP tisztségviselője egyebek mellett közölte, hogy az EU tudomásul vette a párbeszéd ilyen jellegét, illetve irányát, de nem vesz benne részt. A Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd rendkívül fontos, ezért jó lenne mielőbb folytatni – emelte ki McAllister, hozzátéve, hogy ezért Pristinának minél hamarabb hatályon kívül kell helyeznie a szerbiai és a boszniai behozatali termékekre elrendelt védővámot. A pristinai döntéshozókat ismét megpróbálja szembesíteni a ténnyel, hogy a védővám ellentétben van a CEFTA-megállapodással, valamint az EU és a Koszovó közötti Társulási és Stabilizációs Megállapodással – közölte McAllister.