Díszőrséggel, himnusszal, az ellenzéki képviselők többségének bojkottjával és kék pólós felvonulással kezdődött meg ma a köztársasági képviselőház tavaszi ülésszaka. Amíg a parlamenti többség a parlament üléstermében járult hozzá az intézmény munkájához, a Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Néppárt, a Dveri mozgalom és több önálló képviselő a parlamenti ülésterem előtt, az előcsarnokában megtartott párhuzamos ülésen bojkottálta azt. Mint az újságíróknak kijelentették, addig követik az előcsarnokból a parlamenti munkát, amíg Maja Gojković, a parlament elnöke le nem mond.
Amíg az ellenzék többsége az előcsarnokban tette fel kérdéseit, amelyek mindenekelőtt Koszovó függetlenségének kérdését érintették, illetve Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásának nyomozása felől érdeklődtek, vagy a Belgrádban épülő, és mintegy 18 millió eurós beruházást megkövetelő lengőlift indokoltságát kérdőjelezték meg, a tanácsteremben a 250 képviselőből összesen 115-en voltak jelen, akik közül a Szerb Radikális Párt képviselői uniformizálva, fegyelmezetten kék pólóban jelentek meg, amelyen az állt: Koszovó örökre Szerbia része marad.
A parlamenti ülést megelőzően az ellenzéki képviselők többsége a frakcióvezetők munkaülésén sem vett részt, egyedül Tatjana Macura, a Modern Szerbiáért Párt képviselője volt jelen, aki szerint eljött az ideje, hogy észszerű mederbe tereljék a parlament munkáját, és csökkentsék az értelmetlen módosítási indítványokat, tehermentesítve ezzel a parlamenti vitákat. Szavai szerint a parlament munkájának normalizálásával tudják csak igazán képviselni a polgárok érdekeit.
A bojkottban résztvevő pártok képviselői nem jelentek meg a munkaülésen, de értesültek arról, hogy a hatalmi pártok tagjai kijelentették, készen állnak arra, hogy az ellenzéki képviselők is vegyenek részt a parlamenti vitában és ismertethessék a módosítási indítványaikat. Sanda Rašković Ivić, a Néppárt képviselője ezt hallván mégis kételyeinek adott hangot és kijelentette, részükről ez a szándék a demokrácia morzsája, ami nekik nem elég.
A képviselők végül elfogadták a napirendet, amelyen mindenekelőtt a polgárok központi nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat szerepelt. Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter rámutatott, ez a törvény egységesíti a polgárok és az állam területén élő külföldiek és menedékjogkérők adatait, leegyszerűsítve ezzel a polgárok számára az ügyintézést, hiszen az érintett nyilvántartásokról más-más intézmények viseltek eddig gondot. Ugyanakkor az ügyintézés így kevesebb költséget igényel majd, hiszen maguk az intézmények is egymás között könnyebben juthatnak adatokhoz.
A parlament napirendjén szerepel több mezőgazdasági törvény is. Mint arra Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter rámutatott, a kormány számára kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszerbiztonság. Cáfolta azokat a megjegyzéseket, miszerint az élelmiszerbiztonságról szóló törvény módosítása utat hagy a génmódosított (GMO) élelmiszereknek. Kiemelte, az ország ezek után is zéró toleranciával viszonyul a GMO élelmiszerek termeléséhez, illetve az azokkal való kereskedelemhez. Rámutatott, áprilistól a Nemzeti Referencia Laboratórium már nemcsak a tej minőségének ellenőrzését, hanem minden más állati és növényi eredetű élelmiszer vizsgálatát is végzi majd.
A képviselők előtt szerepel a vendéglátásról szóló, valamint az idegenforgalomról szóló törvény is. Nedimović ismertetve a törvényeket kiemelte, figyelembe véve az előző évek eseményeit, amikor több utazási iroda okozott kárt a polgároknak, az új törvényelőírások letéti kötelezettségekkel terhelik az utazási irodákat, illetve a licencek is különböznek majd attól függően, hogy mely utazási iroda milyen mértékű letéttel garantálja az utasok biztonságát.
Napirenden szerepel többek között még a parlament főtitkárának kinevezése is.
KISTERMELŐK NÉLKÜL NINCS VIDÉKFEJLESZTÉS
Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője az általános vita során az élelmiszerbiztonságról szóló törvény kapcsán a kistermelők piacon való érvényesülésének jelentőségére tért ki. Mint kiemelte, a 2017-ben meghozott törvényelőírások alapján a kistermelők áruba bocsájthatták az állati eredetű termékeiket, ezúttal pedig a kis mennyiségben, vagy hagyományos házi módszerrel elkészített növényi eredetű termékek szabályozására is sor kerül. Ezek a rendelkezések a VMSZ számára nagyon fontosak, hiszen véleményük szerint a kistermelőkre külön, kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen meglátásuk szerint a kistermelők megmaradása stratégiai jelentőséggel bír.
Hozzátette, a falvak fejlődése szempontjából már az, hogy lehetővé válik a kistermelők vállalkozása nagy előrelépést jelent, amihez hozzájárul az idegenforgalmi törvény és a vendéglátásról szóló törvény is, hiszen az ország lakosságának mintegy fele vidéki környezetben él, és az effajta rendelkezések csökkenthetik a szegénységet, ugyanakkor a hatalom decentralizálásához is hozzájárulhatnak, nagyobb felelősséget nyújtva az önkormányzatoknak. Kiemelte, nem lehet vidékfejlődésről beszélni a mezőgazdaság és a kézműves tevékenységek, vagy a helyi piacok fejlesztése nélkül.