Július 19-én nyílik meg a csatlakozási tárgyalások 23. (igazságügy és alapvető jogok) és 24. fejezete (jogérvényesülés, szabadságjogok és biztonságügy), miután hétfőn este Horvátország is beleegyezett a tárgyalások megkezdésébe, korábban pedig Nagy-Britannia is elhárította a jóváhagyás előtt álló technikai jellegű akadályokat.
Mint ismeretes, a horvát állam a korábbiakban azért nem kívánt hozzájárulni a tárgyalások megnyitásával kapcsolatos uniós konszenzus megszületéséhez, mert nem volt megelégedve az EU tárgyalási platformjával, s azt indítványozta, annak tartalmaznia kell a szerb igazságszolgáltatás háborús bűnök felgöngyölítésével kapcsolatos regionális hatáskörének Szerbia területére történő szűkítését, valamint a szerbiai horvát kisebbség helyzetének a javítására irányuló feltételeket is. Aleksandar Vučić ügyvezető mandátumát töltő miniszterelnök, kormányalakító elmondása szerint Angela Merkel német kancellár szólította fel az uniós tagállamok képviselőit arra, hogy támogassák Szerbiát a tárgyalások folytatásában, ne állítsanak gátakat az ország elé. Arra a kérdésre válaszolva, hogy azért nyílhatnak-e meg most a tárgyalások, mert eleget tettek a horvát követeléseknek, a kormányalakító elmondta, ami Szerbiát illeti, semmi sem változott, nem fogunk az igazságszolgáltatást érintő törvényen módosítani Horvátország miatt.
Mint közölte, a részletekről nem tájékoztatták, csupán annyit mondtak: az ügy ezzel lezárult, indulhatnak a tárgyalások. A Horvátországgal való államközi kapcsolatokról a kormányalakító kifejtette, szerinte jobb, ha a jövőre, a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére összpontosítanak, s nem térnek állandóan vissza a múlt kérdéseire. El kell fogadni, hogy Szerbia és Horvátország nem egyformán tekint egyes múltbéli történésekre, ez azonban nem azt jelenti, hogy másként tekintenek a jövőre is – fogalmazott.
„REMÉLEM, AZ EU IS LEVONTA A TANULSÁGOKAT”
Ivica Dačić ügyvezető mandátumát töltő külügyi tárcavezető szerint kizárólag a szilárd és határozott szerb álláspontnak köszönhető a fejezetek megnyitása, mely elismerése a szerb kormány és a kormányfő eddigi reformpolitikájának is. Szerbia tudtára adta az EU-nak, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló politizálás híve, s nem tűr meg semmiféle zsarolást vagy megalázást – közölte Dačić.
– Csak ilyen politikával védhetjük meg az államérdekeket úgy, hogy közben az európai integrációs politikát is folytatjuk. Remélem, az EU is levonta a tanulságot a történtekből, s a jövőben hazánknak nem kell kettős mércék miatt aggódnia – értékelte a külügyminiszter.
A BŐVÍTÉS NEM ODÁZHATÓ EL TOVÁBB
Az uniós bővítés kapcsán Deli Andor vajdasági származású néppárti fideszes európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy az integrációs folyamat lassítása vagy a szelektív elveket követő bővítési politika „rövidlátó” döntés lenne, mely nem megfelelő üzenetet közvetítene Szerbiának és a csatlakozásra váró többi államnak. Szerbia integrációja nagy jelentőségű, mert ez az ország kulcsfontosságú a régióban – hangsúlyozta Strasbourgban Deli.
– Mindannyian egyetértünk abban, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú országa, mely nagyban hozzájárulhat az európai politikák sikerességéhez. Éppen ezért nem szabad megengednünk, hogy tovább késleltessék európai integrációjának a folyamatát – értékelte Deli.
Kijelentette, hogy a múlt hét folyamán csak Szerbiától vonták meg a csatlakozási tárgyalások újabb fejezeteinek a megnyitását, s ezt rossz üzenetként értelmezték az országban. Az efféle üzenetek az Európa-ellenes erőket segítik – hangsúlyozta.
A bővítési politika a legsikeresebb európai politikák egyike volt az Unió újabb kori történetében, most mégis olyan hangokat hallani, melyek szerint – főként a Brexit után – el kellene állni az EU bővítésétől – figyelmeztetett a képviselő.
NEHÉZ MUNKA VÁR RÁNK
A csatlakozási tárgyalások említett fejezeteinek a megnyitása biztosabb jövőt jelent a polgárok számára, megszilárdítja a gazdasági felemelkedést, hozzájárul a költségvetési hiány csökkentéséhez és általában véve az ország fejlődéséhez – értékelte Nikola Selaković ügyvezető mandátumát töltő igazságügyi miniszter. A „brit–horvát sorompót”, mint mondta, Aleksandar Vučić kormányalakító brüsszeli tisztségviselőkkel folytatott beszélgetései emelték végül fel, továbbá az az elvszerű, kitartó szerbiai álláspont, mely nem változott meg az idő múlásával.
– A fejezetek megnyitása rengeteg munkát és erőkifejtést is jelent hazánk számára. Olyan munkák elvégzését, melyek nemegyszer számítanak majd „nehéz helyzet”-nek. A 23. fejezet lesz a legnehezebb. Elsőnek nyitják meg, utolsónak zárják le. Politikai fejezetről beszélünk. Ez tartalmazza azokat a kulcsfontosságú mércéket, melyek mentén eljuthatunk végül az Európai Unióba. Már az a tény, hogy az ország alkotmányos rendjét kell összehangolni az EU elvárásaival, eleget elmond e fejezet összetettségéről és nehézségi fokáról. Egyetlen államban sem könnyű módosítani az alaptörvényt, Szerbiában pedig még inkább nem számít ez könnyű feladatnak – közölte véleményét a miniszter.
Azokkal a horvát kijelentésekkel kapcsolatban, melyek szerint hazánknak majd a fejezet részleteit taglaló akciótervbe kell belefoglalnia mindazt, amit Horvátország a fejezet megnyitása előtt követelt, Selaković elmondta, hogy a horvát tisztségviselők gyakran tesznek csupán belső használatra szolgáló kijelentéseket, melyeknek nem kellene nagyobb jelentőséget tulajdonítani. A cselekvési tervbe foglalt minden intézkedést megtesz majd az ország, e terv azonban nem változott időközben sem – értékelte a tárcavezető.
JÓ HÍR A BERUHÁZÓKNAK
Rendkívül jónak ítélte a fejezetek megnyitásáról szóló híreket Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke is, aki szerint a hazánkban befektetni kívánó beruházók számára e fejezetek mindenekelőtt a kiszámíthatóságot és a megbízhatóságot jelentik. Azok a befektetők, akik Szerbiában vannak vagy most készülnek ide, ennek alapján már tudhatják, milyen irányba halad az ország a következő két, öt vagy akár tíz évben. Hozzátette: nem múlik el nap a gazdasági kamarában anélkül, hogy ne látogatná meg valamelyik nagyvállalat képviselője, az itteni lehetőségek után kutatva. Čadež elmondta, hogy az európai államokban működő cégek számára fontos információ, hogy az EU kiáll a nyugat-balkáni államok integrációja mellett, az itteni cégek pedig akkor lesznek a legsikeresebbek az európai piacon, ha minél gyakrabban lépnek közösen, együttes erővel a piacra.
„NEM JÁTSZOTT VELÜNK AZ EU”
Az elemzők is kedvezőnek értékelték a tárgyalási fejezetek megnyitását. Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ elnöke szerint Szerbia megérdemelte ezt az uniós döntést, amely nagyon jó hírnek számít. Az Unió különleges helyzetben van a Brexitet követően, mégis megtalálta a módját annak, volt elég politikai ereje ahhoz, hogy nyugat-balkáni konferenciát tartson, és a bővítésre koncentráljon, –jelentette ki, majd hozzátette, nagyon fontos üzenetnek számít az, hogy az integrációs folyamatok továbbra is ugyanolyan lényegesek az EU számára, mint eddig. A bővítési politika „életben maradt” a brit döntés következtében kialakult rezgéseket követően is. A fejezetekről szólva kiemelte, hogy azok mély reformokat jelentenek minden országban, a tárgyalások legbonyolultabb részének számítanak. Ivo Visković, a belgrádi Politikai Tudományok Karának tanára úgy vélekedett, hogy a fejezetek megnyitása bizonyította: nem játszott az EU semmilyen játékot sem Szerbiával, mint ahogyan arról sokan beszéltek. Lényegesnek nevezte a kormányalakító személyes kapcsolatait, melyek közrejátszottak abban, hogy közvetlen megbeszélések során elsimítsák a felmerült problémákat. Ugyanakkor az is világos, hogy Horvátország változtatott az eddigi magatartásán, és úgy döntött: figyelembe veszi Németország jelzéseit, és hozzájárul a fejezetek megnyitásához – állapította meg Visković.
