Láthatóbbá és hangosabbá kéne válnia az Európai Uniónak a Nyugat-Balkán térségében – közölte David McAllister, az Európai Parlament jelentéstevője. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia feladata, hogy összehangolja saját biztonságpolitikáját és külpolitikáját az uniós alapelvekkel, akkor is, amikor az Oroszországgal kapcsolatos viszonyokról van szó.
– Szerbia hagyományokon nyugvó, erős gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Oroszország azonban egyoldalúan változtat az európai határokon annak érdekében, hogy saját befolyását növelje, és hogy ellenőrizze szomszédos államok területeit is. Éppen ezért Szerbiának kötelessége a saját biztonságpolitikáját és külpolitikáját összeegyeztetni az Európai Unió hivatalos politikájával, természetesen az Oroszországgal kapcsolatos álláspontokkal is – hangsúlyozta a jelentéstevő a European Western Balkans internetes portálnak adott interjújában.
Elismerte, hogy az EU felismerte az egyre szorosabb együttműködést Szerbia és a NATO között, és ez az együttműködés eredményes az utóbbi időben – állapította meg, s arra biztatta hazánkat, hogy továbbra is dolgozzon a katonai szövetséggel kialakult jó kapcsolatok elmélyítésén.
– Nem gond, hogy Szerbia nem igyekszik a NATO tagállamává válni. Az Európai Uniónak jelen pillanatban is van hat olyan tagállama, amelyik nem NATO-tag: Ausztria, Ciprus, Finnország, Írország, Málta és Svédország – sorolta a példákat McAllister.
Kitért arra is, hogy az Uniónak olyan formában kellene „hangosabbnak”, észrevehetőbbnek lennie ebben a térségben, mint a 2014-es árvizek idején, amikor jelentős segítséget nyújtott Szerbiának. Emlékeztetett arra, hogy az EU 2014 végéig 172 millió eurót költött el humanitárius célokra és újjáépítésekre az árvízkárok után, ezt azonban szerinte nemigen regisztrálta a hazai közvélemény.
– Nem emlékszem arra, hogy Oroszország adott volna ilyen mértékben segítséget – állapította meg.
SZERBIA ÉS KOSZOVÓ NE GÁTOLJA EGYMÁS INTEGRÁCIÓJÁT
Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte melyek a régió előtt álló legnagyobb kihívások, McAllister elmondta, a törvényesség érvényesítése, a korrupcióellenes küzdelem, a szervezett bűnözés elleni harc, a sajtószabadság megvalósítása és a bilaterális kapcsolatok rendezése mind fontos és nehéz feladat. Aláhúzta: a fenntartható eredmények időt is igényelnek, s meggyőződése, hogy a régió államai folytatni fogják az európai utat.
A Koszovóval kapcsolatos 35. fejezet tekintetében kifejtette, hogy az elvárás a párbeszéd folytatására és a nyitott kérdések rendezésére vonatkozik, melynek eredményeként egy olyan helyzet teremtődik, melyben egyik fél sem blokkolja a másikat az uniós csatlakozás folyamata során.
A BREXIT UTÁN MÉG FONTOSABB
Az európai integrációk kérdése volt napirenden a Jadranka Joksimović integrációs miniszter és Florian Hahn német parlamenti képviselő (CDU/CSU) közötti megbeszélésen is. Joksimović kifejtette, hogy az európai közeledés továbbra is a szerb kormány stratégiai irányultságát fogja jelenteni, elsősorban az állam belső megreformálása miatt, ezenkívül hangsúlyozta az integrációk német támogatásának jelentőségét. Beszélgetőpartnerével egyetértettek abban, hogy a Brexitet követően még fontosabb a 23. (igazságügy és alapvető jogok) és 24. fejezet (jogérvényesülés, szabadságjogok és biztonságügy) megnyitása, hiszen ez egyértelmű jelzésnek számít arra vonatkozólag, hogy az EU számára továbbra is ugyanolyan fontos maradt a bővítési politika. A jogállamiság erősítése és az említett két fejezet megnyitása, mint elhangzott, hozzájárulhat a befektetési légkör javításához is.
Hahn üdvözölte a szerb kormányfő együttműködésen alapuló regionális politikáját, s a vele összhangban folyamatosan elhangzó, jövőbe mutató felhívásokat. Támogatásáról biztosította a kormány reformtörekvéseit is.
