Aleksandar Vučić szerb kormányfő az utóbbi másfél hónapban három fontos külföldi látogatáson járt: június első felében Berlinben, majd Párizsban, nemrég pedig Moszkvában. A három látogatás egyik legfontosabb üzenete a következő: „Szerbia elsődleges célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, ugyanakkor semmiféle körülmények között nem kívánja elrontani Oroszországgal ápolt kapcsolatait.”
Míg a 2008–2012 között az országot irányító kormány idejében az „EU is, Koszovói is” kijelentés jellemezte a szerb külpolitikát, addig most az „EU is, Moszkva is” cél fémjelzi diplomáciánkat. Tekintettel arra, hogy az EU és Oroszország meglehetősen eltérő külpolitikai célokat követ, felmerül a kérdés, hogy az uniós csatlakozás folyamatában lévő Szerbia vajon meddig támaszkodhat több oszlopra. Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) elnöke lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy amíg Szerbia nem válik formálisan is az EU tagállamává, addig bizonyos szintű önállóságot tarthat fenn külpolitikájának terén. Mivel feltételezhető, hogy az ország legalább még hat-hét évig nem fejezi be a csatlakozási folyamatot, ezért kevésbé valószínű, hogy az ukrajnai válság miatt Szerbia válaszút elé kerül, fűzte hozzá Smajlović, mondván: „Egyébként maga Németország, valamint Ausztria és néhány másik uniós tagállam is az »EU is, Moszkva is« elv mentén irányítja külpolitikáját. Amíg tehát Szerbia nem csatlakozik az EU-hoz, külpolitikája nagyjából változatlan maradhat: követi az EU politikáját, de olyan mértékben, hogy az ne veszélyeztesse az ország kapcsolatait azokkal az államokkal, amelyek védik Szerbia Koszovóval kapcsolatos érdekeit, nyomatékosította az újságíró.
– Belgrád már hosszú ideje nem egyedül irányítja az ország külpolitikáját. Ugyanakkor mindig is különbözni fogunk azoktól az országoktól, amelyeket nem bombáztak, valamint azoktól is, amelyek a múltban Szerbiától radikálisan eltérő szövetségeket ápoltak. Ezeket a különbözőségeket olykor jelentéktelen témák apropóján láthatjuk, olykor azonban fontosak kapcsán törnek felszínre. Az ukrajnai válság kapcsán is láthatóvá váltak ezek a különbségek. A határ, amelyet Szerbia nem léphet át, hogy ne veszélyeztesse kapcsolatát az EU-val, de Oroszországgal sem, szabad szemmel láthatatlan. Ugyanakkor, ha az ukrajnai válság esetleg mégis nagyobb méreteket ölt az eddigieknél, akkor ez a határ nagyon gyorsan láthatóvá válhat és Szerbia súlyos döntés elé kerül. Ha sikerül befagyasztani az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust, akkor Szerbia minden gond nélkül folytathatja eddigi külpolitikáját – taglalta Smajlović.
Azzal kapcsolatban, hogy miért fontos Szerbia számára jó kapcsolatokat ápolni Moszkvával, az újságíró kifejtette, hogy Oroszország és Kína segítségével tudja Szerbia fenntartani tárgyalási pozícióját Koszovó tekintetében. Belgrád egyik legfontosabb ütőkártyája továbbra is az, hogy tőle függ, kap-e Koszovó széket az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy nem, emelte ki Smajlović, majd elismerte, hogy a Moszkvával ápolt baráti kapcsolatok adott esetben negatívan befolyásolhatják Brüsszel és Washington azzal kapcsolatos bizalmát, hogy Szerbia komolyan gondolja az uniós csatlakozást. Egy kockázatos táncról van szó, amely során Szerbia folyamatosan a szakadék szélén egyensúlyozik, véli Smajlović.
Annak tekintetében, hogy mi a lényegbeli különbség a 2008 és 2012 közötti parlamenti ciklusban, valamint az azt követő időszakban folytatott szerb külpolitika között, az újságíró kifejtette: 2012 után Szerbia és Németország kapcsolata rendkívül sokat javult. Boris Tadić akkor adta át Szerbia tagfelvételi kérelmét az EU-ba, amikor Angela Merkel német kancellár egyértelműen kijelentette, ne tegye ezt, magyarázta Smajlović, mondván, hogy Tadić később magas árat fizetett ezen hibájáért, hiszen két évet kellett várnia, míg az ország elnyerte a tagjelölti státuszt. Politikai értelemben ezen tévedése küldte padlóra Tadićot, magyarázta Smajlović, leszögezvén: „Angela Merkel beleegyezése nélkül Európában semmi nem történhet. Szerbiát csak olyan személy vezetheti az EU-ba, aki Merkel támogatását élvezi.”
