A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény egyike az örökzöld témáknak a tartomány vonatkozásában. A jogszabályt még 2008. december 31-ig meg kellett volna hozni, ez azonban nem történt meg. A Vajdasági Magyar Szövetség egyik kikötése a Szerb Haladó Párttal idén aláírt koalíciós szerződésben az, hogy a jogszabály 2014. végéig elfogadásra kerüljön, azzal a céllal, hogy a jövő évi köztársasági büdzsé és a tartományi költségvetés az új törvény alapján kerülhessen kidolgozásra. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője a napokban erre emlékeztette a kormányt, illetve az új pénzügyminisztert. Lapunknak nyilatkozva Pásztor a kormány, valamint a VMSZ száz napos munkáját is értékelte.
ARÁNYOSSÁGOT A PÉNZÜGYEKBEN
A Szerbiai Képviselőház a hét elején választotta meg pénzügyminiszternek Dušan Vujovićot, aki eddig a gazdasági tárca élén állt. A parlamenti vita során Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője a pártnak az új pénzügyminiszter irányában megfogalmazott elvárásait ismertette. Az előző mandátumokban a mindenkori pénzügyminiszter állt annak a munkacsoportnak az élén, amely a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt volt hivatott kidolgozni, magyarázta Pásztor, mondván: annak ellenére, hogy 2008. december 31-én lejárt a határidő a jogszabály elfogadására, ez továbbra sem történt meg. A munkacsoport utoljára tavaly év végén ült össze. Pásztor most arra kérte az új pénzügyminisztert, hogy gyorsítsa fel ezt a folyamatot.
A járulékokról szóló törvény módosításának kidolgozása is a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik és a VMSZ azt szeretné, ha a törvény kedvezően módosulna a mezőgazdasági termelők vonatkozásában.
– A lényeg az arányosság megteremtése lenne, mivel jelenleg ez az elv nem érvényesül. Pillanatnyilag a fél hektáron gazdálkodó termelőknek ugyanakkora társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük, mint azoknak, akik több száz hektáron gazdálkodnak. Ez éves szinten nagyjából 90 ezer dinár. A felvázolt aránytalanság nem normális. Ezért kellene a szóban forgó jogszabálynak úgy módosulnia, hogy a társadalombiztosítási járulék meghatározásánál egy adott gazda által megművelt földterület nagyságát és az abból származó jövedelmét is figyelembe vennék. Ez ügyben a VMSZ államtitkára a mezőgazdasági minisztériumban, Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium és a Pénzügyminisztérium államtitkárával is tárgyalásokat kezdeményezett. Új pénzügyminiszterként Vujovićnak kellene ennek a folyamatnak az élére állnia – taglalta a VMSZ frakcióvezetője.
A szóban forgó parlamenti ülésen Pásztor elégedettségének adott hangot, hogy az adóeljárási törvény szigorúbbá vált és komoly büntetések kerültek bevezetésre késedelem esetén, ugyanakkor lapunknak nyilatkozva rámutatott: jó lenne, ha az állam mindenkitől elkezdené beszedni az adót. Fel kellene hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a kisembereket néhány napos késedelem, vagy néhány ezer dináros tartozás miatt mindenféle kellemetlenségeknek teszik ki, a több százezer, vagy több millió euró adóval tartozók ügyében viszont semmi nem történik, nyomatékosította Pásztor.
TELJESÜL A KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS
A kormány száz napos munkájának apropóján a VMSZ frakcióvezetője a pártnak a szóban forgó időszakban jellemző tevékenységét, valamint a magyarság szempontjából fontosabb mozzanatokat foglalta össze. Lényegesnek tartja, hogy a jelenlegi összetételű parlament elsők között a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását fogadta el. Így már az is biztos, hogy a nemzeti tanácsi választásokat augusztus 20-án írják ki és október 26-án tartják meg, fűzte hozzá Pásztor, mondván: a módosítás a korábbiakhoz képest sokkal pontosabban szabályoz bizonyos kérdéseket a választás lebonyolításával kapcsolatban.
A Vajdasági Statútum elfogadása szintén fontos pillanat volt, értékelte Pásztor, mondván, hogy ez a kérdés is része volt a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós megállapodásnak.
– Harmadikként említeném, hogy a médiatörvényeket még azok parlamenti eljárásba való kerülését megelőzően sikerült úgy módosítanunk, hogy a jogszabályok továbbra is biztosítsák a nemzeti tanácsok alapító jogait, valamint a Magyar Szó és a Hét Nap stabil pénzelését a jövőre vonatkozólag is. Az elektronikus, kisebbségi nyelven is tájékoztató médiumok privatizációjának tekintetében pedig komoly garanciákat sikerült beépíttetnünk a törvénybe. Következő lépésünk az lesz, hogy az érintett rádiók és televíziók vezetőivel, illetve alkalmazottaival konzultálva felkutatjuk azokat a megoldásokat, amelyek a legkedvezőbbek lesznek a magánosítás vonatkozásában. A mezőgazdaság témájához kapcsolódóan azt már sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó családokban ne minden családtagnak, hanem csak egy személynek kelljen fizetnie a társadalombiztosítási járulékot. A témánál maradva, érdemes megemlíteni, hogy a kapcsolható mezőgazdasági eszközök bejegyzésének problémája is megoldódhat hamarosan. A belügyminiszter a napokban ígéretet tett arra, hogy a Belügyminisztérium augusztus végéig módosítja a szabályzatot, amelynek mentén olyan kapcsolható eszközök bejegyzését várják el a gazdáktól, amelyeket lehetetlen bejegyeztetni – foglalta össze Pásztor.
Ami a közeljövővel kapcsolatos terveket illeti, a VMSZ frakcióvezetője a felsőoktatási törvény módosítási javaslatát említette, amelynek parlamenti elfogadása augusztus végén, szeptember elején várható. A magyarság szempontjából talán az a legfontosabb, hogy a javaslat leegyszerűsíti, felgyorsítja és működőképessé teszi a külföldön szerzett diplomák honosítását, helyezte kilátásba Pásztor.
– Ebben a száz napban kiderült, hogy normális a kommunikáció a kormányon belül, illetve a kormánykoalíciót alkotó pártok között. Ez újszerű tapasztalat a korábbi évekhez és mandátumokhoz képest. Ennek a teljesen normális és konstruktív kommunikációnak az az eredménye, hogy az elmúlt száz napban magyar szempontból is számos értékelhető, pozitív dolog történt – fejtette ki a VMSZ frakcióvezetője.
